Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1904 Pawlow: A gyomortól a lélekig
50 más eledelt, tejet, vagy húst mutatunk a kutyának, az új inger ismét csak nyálelválasztást indít meg. Pawlow a vázolt jelenségeket reflexfolyamatokkal magyarázza. A nyálmirigyek működését mindig valamilyen külső inger indítja meg. Ez az inger többféle utón juthat érvényre. A szájnyálkahártya érintése, a látás, a szaglás viszik az ingert a nyálmirigyekhez és indítják meg a működést. A szájnyálkahártya felől ható ingerek mint pl. a kenyér szárazsága, vegyi hatása stb. oly tulajdonságok, amelyeknél a nyál produkciója feltétlenül szükséges és állandó (feltétlen reflex), míg a szag és szín ingere által kiváltott reflexhatás nem állandó, ingadozó és a nyál élettani tulajdonságaival közvetlen kapcsolat nem áll fenn. A szin és a szag tulajdonságok az ilyen „feltételes reflexeknél“ csak mint szignálok, jeladások szerepelnek. A szignálokra való reagálás az állatnál módosítható vagy megszüntethető. Ha egy bizonyos ételt napokon át mutatunk az állatnak anélkül, hogy abból enni kapna, elveszti ingerhatását, másrészt a legkülönbözőbb külvilági jelenségeket szignálokká lehet kiképezni. Ha a kutyának húst mutatunk nap-nap után és a hús mutatásával egyidejűleg pl. villanycsengőt szólaltatunk meg, vagy lámpát gyújtunk, akkor egy ideig való- ki- 6érletezés után tisztán a villanycsengő csengésére vagy a fényjelre is megindul a nyálelválasztás mint „feltételes reflex“; mint a kutya idegrendszere magasabbrendű funkciójának megnyivánulása. Minden feltételes reflexnek egy feltétlen ősi reflex rejlik a mélyén, mintha egy régi reflexnek a pályájába egy új ingernek a pályája kapcsolódnék bele és az agy ugyanazon részébe vezetne, mint ahova a feltétlen reflex pálya vezet. A szervezet ősi megnyilvánulási formáit ilymódon egész újszerű behatásokkal sikerült tervszerűen is kapcsolatba hozni, mint pl. a hang vagy szín árnyalatai és magassági különbségekkel. Jelentős előrehaladást jelentettek aztán e téren Pawow kutyákon végzett agyműtétei, amelyek az észleletek mélyébe még jobban bevilágítottak. Ezek a kísérletek már a Nobeldíj elnyerése utam időkre esnek, de nem volna teljes a Pawlow munkásságáról alkotott képünk, ha ezekről nem emlékeznénk meg, hiszen 1904-től 193ó-ig még igen sokat dolgozott Pawlow és iskolája. A feltételes
