Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)

Összefoglalás

263

Negyven világhírű orvostudós pályáját és alkotásait követtük nyomon az előző oldalakon. Ahhoz, hogy alaposan megismerjük ténykedéseiket és munkaterületüket, külön köteteket kellett volna írni mindegyikükről.

Az orvosi Nobel-díj 1901-ben első ízben történt megítélése óta eltelt 37 év alatt 31 alkalommal osztották ki a díjat. Hat évben (1915., 1916., 1917., 1918., 1921., 1925. évek) az orvosi díj nem került kiosztásra. Hét ízben (1906., 1908., 1922., 1923 , 1929., 1932. és 1936.) két tudós, egy ízben (1934.) három tudós között osztották meg a díjat.

Ismétlések és részletezések helyett a mellékelt táblázat nyújt áttekintést a Nobel-díjas orvosok nemzetiségéről, életkoráról, munkaköréről, amelyben elért felfedezéseikért a Nobel-díjat megkapták. Beírtam a táblázatba atyjuk foglalkozását is. Feltűnő sok származik közülük orvoscsaládból, ami nem tekinthető véletlennek. Érdekesnek tartottam, már amennyire lehetőséges volt megjelölni azt az életkort is, amelyben életük nagy felfedezéséhez eljutottak: a túlnyomó többségnél az érett férfikor mutatkozik a legtermékenyebbnek.

Nemzetiség tekintetében az angolok vezetnek 8 Nobel-díjjal. L tánuk következnek a németek (7), majd az amerikaiak (6), a franciák (4), a dánok és az osztrákok (3), majd Hollandia két Nobel-díjjal és végül Oroszország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Belgium és Magyarország egy-egy Nobel-díjjal. Ehhez az összeállításhoz meg kell jegyeznem, hogy az orosz Metch- nikoff mint francia, a francia Carrel és az osztrák Landsteiner mint amerikai, a német Loeivi és a magyar Bárány Róbert mint osztrák tudományos intézetben dolgozó tudós nyerte el a díjat. Hasonló a helyzet az 1905. év fizikai Nobel-díjasával, Lénárd 1'ülöppel is, aki mint a kiéli egyetem professzora kapta a kitüntetést és Zsigmondy Richard professzorral is, aki 1925-ben a che- rniai Nobel-díjat nyerte el, mint a göttingeni egyetem tanára.