Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)

1901 Behring: A difteriaszérium

1901.

Behring; A diftériaszérum.

Kezdetben volt a Káosz. A teóriák, a spekulációk ködös káosza. És a sürii ködön csak néha néha és csak rövid időre hatol át egy-egy ragyogó csillag fénye. Mert a következő percben már eltakarta tiszta ragyogását a terméktelen zűrzavaros elméletek és a megnemértés homálya. De az egyik ponton mintha derengene: a Leeuwenhoek üstökös táján kialakul a Mikroszkóp képe és nyomában megszületik a sejt megismerése, a szövettan, a bakteriológia és leánya a szerologia. Az új csillagok világosságot árasztanak maguk körül és a köd, mintha sebes szél kergetné maga előtt, elosz- lik és felragyognak az orvostudomány égholtján Vesalius, Haller, Spallanzani, Harvey, Jenner, Auenbruger, Laennec, Virchow, Semmelweis, Pasteur és a sok másod és harmadrendű csillag, amelyeket eddig eltakart a köd és mind teljes fényükben kezdenek ragyogni, mintha most árasztanák először fényüket. Az új és a feledés és megnemértés homályából előbukkant csillagok világosságának fényében megszületik a modem orvostudomány, amely a természettudományok, a mathematika, fizika és chemia eszközeivel dolgozik. Az orvostudomány hőskora lezárult, az azután következő héroszok munkája, bármily zseniális gondolat is adja meg hozzá az első lökést, szisztematikus részletmunka, amely exakt módszerekkel, hatalmas tudományos irodalom szemmeltartásával, hasonló elgondolású kísérleti adatok felhasználásával és munkatársak, asszistensek nagv számával gyárüzemszerű laboratóriumok jól felszerelt helyiségeiben folyik le.

A tudományos munka szisztematizálásának előkészítése a századforduló tudósainak, felfedezőinek nevével kapcsolatos. Az első Nobeldíjasok még töretlen utakon haladtak, a későbbiek már