Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
Nobel Alfréd és a Nobel díj
20 De minden jellemzésnél élénkebben világít rá Nobel egyéniségére a végrendelete. * Nobel Alfréd végrendeletírás gondolatával 1889-ben foglalkozott először. Ő maga írta meg végrendeletét, a jogászokat, a „formalitásparazitákat“ nem szerette — aminek azután meg is lett a kára, mert nem kellő precizitással megfogalmazott végrendeletének értelmezéséhez több év munkája volt szükséges. Érdekes Nobelnek a vagyonról vallott felfogása is: „Nagy öröklött vagyont szerencsétlenségnek tartok, mert csak arra jó, hogy az embert tompaagyúvá tegye. Akinek nagy vagyona van, az vagyonának csak egy kis részét hagyja, rokonaira. Még a gyerekeknek sem kell sokat hagyni. . . a vagyon csak a lustaságot támogatja, az egyén képességeinek kifejlődését akadályozza és gátolja az önálló positio megszerzésében“. A hires végrendelet a bevezető formaságok és egyes magánrendelkezések elhagyásával a következőképen hangzik: „ . . . Ezenfelüli realizálható vagyonomról a következőképen intézkedem! A tőke a végrendeletvégrehajtó által biztos értékpapírokban realizálva) egy alapot képezzen, amelynek évenkénti kamata, mint díj ítéltessék oda azoknak, akik a lefolyt évben aé emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották. A kamatokat öt egyenlő részre kell osztani, amely részekből egy részt annak kell kiadni, aki a fizika területén a legfontosabb felfedezést teszi, egy részt annak, aki a legfontosabb chemiai felfedezést vagy tökéletesítést tette, egy részt annak, aki az élettan vagy orvostudomány területén a legfontosabb felfedezést tette, egy részt annak, aki az irodalomban ideális irányban a legkitűnőbbet alkotta, egy részt annak, aki a népek testvériesülése< érdekében és a fennálló hadseregek megszüntetése vagy csökkentése érdekében, valamint békekongresszusok létrehozása és elterjedése érdekében a legtöbbet és a legjobbat tette — A fizikai és chemiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia ossza ki, az élettani és orvosi díjakat a stockholmi Karolin Intézet, az irodalmi díjai a stockholmi Akadémia, a békedíjat pedig egy öttagú bizottság, akiket a norvég Storthing választ ki. Kifejezett akaratom, hogy a díjak megítélésénél a nemzeti hovatartozandóság
