Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
Nobel Alfréd és a Nobel díj
15 bel-gyár alakult. Kevés feltalálóban párosult az. organizációs képesség, helyes üzleti érzék a találékonysággal úgy, mint Nobel AlfrécLban. Nobel 1873-ban Párisba költözött és ott élt 1890-ig. Saját laboratóriuma Sevran-Livryben volt, ahol ő maga is sokat kísérletezett. Nobel későbi találmányai szintén jelentősek: füstnélküli nitro glycerin-puskap or, a Ballistit, Gelatindinamit: robbanózselatin etb. A füstnélküli „Nobelpor“ kilövése után csak kis köd marad vissza, ami katonai szempontból fontos. Egy későbbi találmánya a progresszív füstnéllküli lőpor, a fegyverlövedékek kezdeti sebességét növelte meg jelentékeny mértékben. Olaszország 1899-ben létesített füstnélküli lőporgyárat, ami Franciaországot igen nyugtalanította és kémkedéssel vádolták meg Nobelt. A sevran-livryi laboratóriumot bezárták és Nobel 1891-ben laboratóriumával együtt San Remoba költözött Nobel Alfréd élete folyamán a legkülönbözőbb országokban 355 szabadalmat jelentett be. Nem mindegyik volt ezek közül egyenlő nagy jelentőségű, de mindegyik fantáziáról, találékonyságról tett tanúságot. Találmányai túlnyomórésze robbanóanyagokra vonatkozott, más részük fegyvertechnikai jellegű. Nobel egyike volt a mostanában sokat szereplő rakétalövedékek első úttörőjének, de ipari jellegű meglátásai is voltak, így van egy eljárása műselyem előállítására is. Emellett érdeklődött mások tanulmányai iránt is és sokakat támogatott anyagilag, így egy bicikli és egy phonográf tervet is. Orvosi kérdések is érdekelték és Jo- hannson (később svéd egyetemi tanár) vérátömlesztési kísérleteit, amelyekhez nagy reménységeket fűzött, támogatásában részesítette. A sok 'siker meEett azonban csalódások is érték, még feltalálói pályáján is. Az általa feltárt útakon mások is kezdtek dolgozni és nem is mindig eredmény nélkül és nem egyszer elragadtak tőle principális szempontokat. Egy angol állami bizottság „Cordit“ néven szabadalmaztatott egy robbanóanyagot, ami ellen Nobel tiltakozással élt. 1894-ben pörre került a sor, ami Nobelnek sok izgalmat okozott és a port végül is elvesztette. Sok pénzébe is került a pör, de még nagyobb volt számára felfedezései terén szerzett érdemeinek lebecsülése. A sérelmet, amelv a felta-
