Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1912 Carrel: A szervátültetés és az érvarrat
109 egy szükség esetére előre raktáron tartva azokat és az esetek egy részében az eredmények így is jók voltak, amikor is a gyógyulás oly módon folyt le, hogy a beültetett idegen érdarab lassan felszívódott és a szervezet pótolta új szövettel. Sikerrel jártak Carrel azon próbálkozásai is, amikor kaucsuk csövecskéket ültetett be az erek helyébe. Az érvarrat problémájának megoldása vitte Carrelt azokra a további kísérleteire, amelyekben egész szerveknek vagy szervdaraboknak az átültetését, transplantációját igyekezett megvalósítani. A szervátültetés a sebészeknek régi álma. Mit jelentene az emberiség számára, ha a sérült szem helyébe ép szemet lehetne ültetni, vagy ha a működésképtelen beteg vesét újjal lehetne pótolni? Régi történeti könyvekben olvasunk leírásokat, hogy a harctéren elvesztette a harcos a lábát és helyébe az ügyes chirurgus a néger rabszolga levágott lábát ültette át. Az ilyen históriák persze a mesék birodalmába tartoznak, de mindenesetre mutatják, hogy az emberek fantáziáját már régóta foglalkoztatja a kérdés. A sebészek már igen régen megpróbálkoztak szervátültetésekkel, azonban minden eredmény nélkül. Még aránylag legnagyobb eredménnyel jártak a belső szekréciós mirigyek darabkáinak beültetései, amikoris a beteg mirigy hiányos működését akarták pótolni a beültetett mirígydarabbal. Kisebb darabok beültetésénél nagyobb baj nem igen történt, a szervezet számára idegen húsdarab egyszerűen kilökődött vagy felszívódott. Legjobban sikerültek az olyan műtétek, amikor ugyanannak az állatnak egy-egy mirígydarabját ugyanabba az állatba ültették be más helyre. Az ilyen beültetéskor a környező szövetekből apró vérerek nőnek be a beültetett szervdarabba és az hosszabb időn át működésre lesz képes. Nagyobb szervdarabok vascularizációja, érrel való ellátódása azonban az ilyen benövő kis erecskék útján nem lehet tökéletes, ezért Carrel az érvarrat nagy vívmányát átvitte a szervátültetések területére is. Az operált állat és a beültetendő szerv vérereit összevarrta és így vérkeringést tudott az átültetett szervben létesíteni, ami nélkül csak egész kis szövetfoszlányok maradhattak volna életben. Pajzsmirígy, petefészek átültetéseket végzett, sőt sikerült neki a vesét, sőt egy állat mindkét
