Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Az idegrendszer betegségei - Csiky József dr.: Általános bevezetés

266

dani szókat?, énekelve beszélni?, verset szavalni?

Milyen nyelven, amelyet ismert?

Értelmetlen szókkal beszél?

Helytelen szókat vegyít beszédébe, kihagy állandóan vagy hibásan használ: főnevet, egyes főneveket, igét, számot,

melléknevet,, jelzőt, határozó szókat,

ha ilyenkor a helyes szót elmondjuk előtte, utána tudja mondani, de nem egészen biztos abban, hogy ez-e a helyes szó? tud-e utánozni (fejből) állati hangot, vízfolyást, órát, harangot, lokomotívot stb.

3. Tud-e olvasni? Ha beszél, a próba

könnyű, de ha afáziás is: meg kell győződnünk előbb, hogy a papírszeletekre írt s kérdezett tárgyakat megismeri-e (lélekvakság kizárása). Néha a saját nevét megismeri, de ez még nem olvasás. Tud-e gót betűt olvasni? Idegen nyelvet, egymás alá írt betűket? Megismeri-e a rajzolt

tárgyakat? Számot mindig külön kell kérdezni, egyszerű példa! (3 + 5? kezdetnek). Megért-e összefüggő mondatot, elvégez-e írásban eléje tett felhívást (pl. emelje fel két karját,

nyúljon zsebébe stb.), megteszi-e, ha szóval kívánjuk tőle?

szédképessége néhány affektusszóban nyilvánul s ezek a megfelelő szándékolt szó helyébe kerülnek a beteg ajkára, ez utóbbi esetben mozgató a.

lehet mozgató a., ha egész nyelvképesség veszett el.

jargon a.: érzési a. vagy ha a szók helyesek, de beszélő szervei nem mozognak jól: anartria.

megfigyelni milyen szók ezek? (érzési a.)

lehet részlegesen megmaradt vagy elveszett beszédkép a mozgató a.-ban.

ha nem tud, de lát: alexia (érzési a.)