Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Az idegrendszer betegségei - Csiky József dr.: Általános bevezetés

265

A vizsgálat menete:

Nyugalmas, türelmes vizsgálat igen fontos, a betegnek időt kell hagyni a gondolkozásra. Egy-egy vizsgálat ne tartson soká. Vigyázzunk, hogy a beteget ne szuggeráljuk arcjátékunkkal vagy tekintetünkkel.

1. Megérti-e a hozzá intézett beszédet?

egyes szavakat? vagy hosszabb mondatokat is?

Próbák: mutasson rá az eléje tett tárgyak közül arra, amelynek nevét kimondjuk, ilyenek továbbá: a szoba tárgyai, testrészek, öltözetdarabok, főnevek,

számok, számolás, kártya, melléknevek, színek, igék,

igehatározók (helyesen alkalmazza-e ezeket?). A részleges kiesések rendszerint egy csoportra vonatkoznak.

Hosszabb feladatok pl.

(Marié) három egyenlőtlen nagyságú papírdarabot teszünk eléje s felszólítjuk, hogy a legnagyobbat adja kezünkbe, a középsőt gyűrje össze s dobja a földre, a legkisebbet pedig tegye zsebre. Vagy: álljon fel, menjen az ablakhoz, kopogjon rajta háromszor, aztán jöjjön vissza, kerülje meg a széket s üljön le reá. Ilyen asszociáló próbák még: a hónapok elősorolása visszafelé, összeadás (37 + 74?), rövidebh szók visszafelé elolvasása fejben stb.

2. Tud-e egyáltalában kimondani szókat,

milyen szókat?, tud-e utána monha nem: érzési a., ha csak egyes szókat, de hosszabb mondatokat nem: a megértő centrum nyomás alatt van, nem egészen ép., vagy az asszociáló nyalábja sérült.

A részleges szókiesést utánozhatja a tárgyvakság (lélek- vakság), amikor a beteg nem ismeri meg a kérdezett tárgyat. Rendszerint, ha megismeri, de neve nem jut eszébe, körülírással jelzi, pl. ollót kérdünk: amivel vágnak stb.

Marie próbái általános jelentőségűek; ha a szóemlékképek s azok összekötő rostozata nyomás alatt van, e feladatok nem sikerülnek, de akkor sem, ha részleges kiesésben egyes szavakat nem ért meg.

ha igen, érzési afáziás lehet, de nem mozgató, kivéve, ha be-