Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Általános idegbajok. Átdolgozta: Herzog Ferenc dr.
471 állománya gyulladásának vélték, ma már kétségtelen, hogy egyszerű degenerálás. Valószínű, hogy nem mindig ugyanazon a nyalábrészleten kezdődik az elváltozás, de kevés kezdődő eset van eddig szövettani alapon megvizsgálva. A degenerálás az egyes esetekben igen különböző fokú, néha a hátulsó nyalábnak csak kisebb-nagyobb részét találjuk elfajulva, közben részarányos elhelyezésű ép nyalábok vannak beiktatva, máskor a Burdach és Goll-nyaláb csaknem teljesen elfajult, anélkül, hogy a kórtünetekben megfelelő különbség nyilvánulna. A hátulsó gyökök kisebb-nagyobb száma a csigolya közötti dúcig szintén elfajult. Ezen biztos és állandó elváltozások mellett egyes vizsgálók fontosságot tulajdonítanak a gerincvelőt fedő pia mater néha kifejezett meg- vastagodásának, amit azonban nem minden esetben találunk, ilyenkor is inkább csak a degenerálás közvetett folyománya. Vannak, akik a csigolya közötti dúcsejtekben is elváltozást találnak. Ma ennek a sajátságos elfajulásnak létrejövetele még megoldatlan. Elég gyakran találunk ezenkívül még elfajulást a kisagyvelő-oldalnyalábban és bár ritkán, a piramispályában is. A látóideg sorvadását a hátulsó gyök sorvadásával analóg jelenségnek kell vennünk. Elváltozásokat találtak még a nyúltvelő szürke magjaiban s az agyvelőkéregben. A tünetek létrejöttét ma még nem lehet az anatómiai lelettel *£&··. 102. ábra. Tábeszes ízületsorvadás és csontcysta a combcsonton.
