Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Fertőzésből és mérgezésből származó idegbajok. Átdolgozta: Ángyán János dr.
446 szere betegszik meg; ennek főtünete a szédülés és a szemteke-rezgés (nystagmus), amely nemcsak oldaltekintéskor és egyirányban, de spontan myoclonus-szerű, vagy rotációs mozgás formájában is észlelhető. Gyakran kimutatható a vestibularis készülék fokozott kalorikus ingerelhetősége, máskor csökkent ingerelhetőség állapítható meg. A kalorikus izgatás néha csak nystagmust vált ki, de egyensúlyzavart vagy félremutatást nem okoz, tehát a vestibularis területén is disszociált lehet a zavar. A trigeminus érzőterületén többnyire csak a cornea- reflex hiányos. A hallásban csak a magas hangok percepciójának csökkent volta állapítható meg. 4. Az izomtónus. A beteg többnyire passzív hátfekvésben, petyhüdt arccal (facies myopathica) található ágyában. A még fentjáró beteg járása bizonytalan, lassú, minden pillanatban attól kell tartanunk, hogy összeroskad (adynamia, asthenia). Ilyenkor néha kimutatták a miaszténiás villamos reakció jelenlétét is. Igen érdekes jelenség néha az, hogy a tagok passzív mozgatásakor mint a puha viasz úgy hajlíthatok és megmaradnak abban a helyzetben, amelyben azokat sokszor a nehézségi erő ellenére elhelyeztük (lágy katalepsziaszerű állapot, flexibilitas cerea). Gyakran az izom petyhüdt állapotát tónusos állapot váltja fel, amelyben az izom a nyújtással szemben fokozottabb ellenállást tanúsít és a kar gyors ki- és behajlításakor ellenállást érezhetünk, amely néha olyan, mint mikor fogaskereket hajtunk (fogaskeréktünet). 5. A mozgászavarok (hyperkinesis). A betegség első idejében már, sokszor csak későbben, kóros és célszerűtlen mozgások jelentkeznek, amelyeket a beteg akarattal sem tud leküzdeni. Leggyakrabban korea- szerü mozgásokat észlelünk, azaz összetett gyors mozgásokat, vagy ezeknek a töredékeit, amelyek kifejező, célszerű mozgásokhoz hasonlóak és amelyek alvás közben rendesen szünetelnek. Gyakrabban féloldaliak (hemichorea) és csak egy tagra korlátozódnak, máskor a törzs, a fej és az arc mozgásai is megjelennek és néha valósággal jactatióvá fokozódnak és deliriummal kapcsolatosak. A motorikus izgalomnak kifejezője az is, amikor a beteg céltalanul ide-oda szaladgál, rugdal, kezével, karjával hadonász, ok nélkül fenyegetődzik, az ételét az ágyba önti (psychomotoros parakinezis). Ezen jelenségeket néha a koreás mozgászavar váltja fel. A koreás mozgászavart viszont elmaradása után gyakran a tremor követi. A mozgászavar egy másik formája a szabályos ritmusban ismétlődő izomrángás (myoclonia, myorythmia, galvanoidrángás). Többnyire ugyanazon izomban, de ugyanazon területen egyidőben több izomban is észlelhető és alváskor sem szünetel. Leggyakoribb a hasfal izomzatának rángása, de előfordul a törzs és a végtagok izomzatán bárhol.
