Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Fertőzésből és mérgezésből származó idegbajok. Átdolgozta: Ángyán János dr.
438 fájdalmasság támad a végtagok végén, majd remegés és gyöngeség az izmokban. Nem ritkán hisztériás tünetek is csatlakoznak e kórképhez. Az alkohol-neuritis az idült alkoholmérgezésnek nem gyakori alakja, itt is gyomor-bélzavar rendszerint az előző jelenség. Legenyhébb formájában az alkohol az idegrendszerben kézreszketést és tartós neuraszténiát vált ki; ezenkívül hangyamászási érzés, szúró fájás, gyakori lábikragörcs, túlérzékenység, fokozott reflexek egészítik ki a kórképet. De súlyosabb állapot is fejlődhet ki, peroneus-bénulás pes equinus lábállással, a m. quadriceps bénulása,, aminek következménye a stepper-járás. Időnként kontraktúra támad egyes izmokban, míg a bénult izmok villamos ingerelhetősége csökken, ezeken az ínreflexek is elveszhetnek. Néha a látóideg elhalványulása, látászavar keletkezik. Mindezek a tünetek némikép hasonlíthatnak a tábeszhez s egyes szerzők „pseudotabes peripherica”-ról is szólnak, de mostani gondolkozásunk tiltakozik az ellen, hogy némi külső hasonlóság alapján e két, teljesen különböző kórforma közt valami lényegbeli hasonlóságot vagy összetartozást vegyünk fel. Az alkoholneuritisz súlyos kvadruplégiára is vezethet, nagyfokú lesoványodással. Az ilyen esetekben gyakori az ú. n. Korsakow- pszihózis, amelynek legfontosabb tünete a jelen eseményeivel szemben fennálló óriási feledékenység. A beteg elfelejti, hogy ebédelt, elfelejti gyermekeit, a hozzáintézett kérdést, gyakran konfabulál, oly dolgokat mesél, amelyek vele nem történtek meg, pl. bénulása dacára elmondja, hogy hol volt sétálni. Gyógyulás esetén a betegségre nem emlékszik vissza. Az ilyen betegen néha epilepsziás roham is kitör. Megfelelő kezeléssel ezek a tünetek sok esetben elmúlhatnak. (L. a mérgezések fejezetében.) A postdiftériás bénulás kétféle alakban keletkezhet; vagy csak a garatra és a szemre korlátozódik a kórkép,, vagy pedig az egész szervezetre kiterjednek a tünetek. Az ideges tünetek körülbelül három héttel a lefolyt betegség után jelentkeznek, a diftéria súlyossága vagy könnyű lefolyása semmi arányban nem áll a bekövetkezhető idegbénulással. Legelsősorban a garat bénulása tűnik fel: a beteg ivás közben nem tudja orrüregét jól elzárni s sokszor a megivott víz vagy folyékony táplálék a beteg orrán át visszafolyik. Az ilyen beteg düny- nyögő orrhangon beszél, néha a garat hátulsó falának érzékenysége tompult. Ehhez járulhat hangszalagbénulás következtében rekedt beszéd. A szemen kissé később jelentkezik az alkalmazkodás bénulása, a pupillán csak ritkán van változás. Néha az alkalmazkodás bénulása a garat bénulása nélkül fejlődik ki. Ezen kórkép helyett, néha azzal együtt, a tábeszre emlékeztető tünetek sora támad. így az alsó végtagokon fájdalom, bizsergés, majd
