Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Fertőzésből és mérgezésből származó idegbajok. Átdolgozta: Ángyán János dr.
434 képek rendezettek, gyakran azonban ezek is zavartak és a beteg nyugtalan, deliráló. A bénult izmok villamossági ingerlékenysége az elfajulási reakció súlyos alakjába megy át. A reflexek gyorsan csökkennek, az egészen megbénult izmokban megszűnnek. A kezdeti nagy érzékenység lassankint csökken, de egyes bőrterületeken tompult érzés, sőt érzéstelenség is mutatható ki. A zsigeri idegek is néha belekerülnek a folyamatba: pupillakülönbség, szívbeidegzési rendellenességek (tachy- és bradykardia) gyakran találhatók. Néha, a hasprés meggyengülése miatt székelési és vizelési nehézségek is támadnak. A hiperidrózis már elejétől fogva nagyon gyötri a beteget, ez soká megmarad, még a javulás folyamán is. Néha vízkóros duzzanat is támad a bénult végtagon. Lefolyás. A polineuritisz kezdetétől számított néhány hét után átmegy a javulás szakába. A betegség voltaképpen csak addig tart, amíg újabb bénulások keletkeznek, de ezen előhaladás megszűntével csak lassanként indul meg a javulás s hónapokig tarthat, amíg a beteg ismét lábra kezd állani, de 2—3 évig is még javulhat helyzete. A legsúlyosabb időszakban lélegzési bénulás vagy nyelési pneumónia folytán meghalhat a beteg, bár még a heteken át fulladással küzdő is megfelelő ápolás és kezelés mellett meggyógyulhat. A javulás nem halad minden izmon a teljes gyógyulásig, de vannak esetek, amelyekben 2—3 év alatt mégis teljesen meggyógyult az ilyen beteg, más esetekben helyenként bénult izmok maradnak vissza. Kórjelzés. A polineuritisz kórjelzése néha nem könnyű, aminek egyik oka e betegség kórokának ismeretlen volta. Igen fontos, hogy mérlegeljük minden ilyen esetben valamely mérgezés lehetőségét (1. alább) és a megbetegedés körülményeit gondosan fürkésszük. A polio- mielitisztől kezdetben a legtöbb eset abban különbözik, hogy míg a poliomielitisz pár óra, legfeljebb pár nap alatt eléri teljes kifejlődését, a polineuritiszes bénulás lassabban és szakaszosan terjed. Ez a különbség azonban nem lényegi jelentőségű. A poliomielitisz szubakut lefolyású esetei minden tekintetben (hasonlóak lehetnek és néha csak akkor döntünk a polineuritisz javára, ha a bántalom kifejezetten javul. Az agygerincagyi folyadék fokozott nyomása, fokozott fehérjetartalma és növekedett sejtszáma inkább a poliomielitisz jele, épp így a hólyag- és végbélzavar, míg a polineuritiszben a fejidegek is bénulhatnak. A miaszténiától a jellemző villamos reakció alapján különíthető el. Gyógyítás. A hevenyés szaknak gyógyítási feladata a fájdalom csökkentése s a beteg életbentartása ápolással s ha lélegzési nehézsége támad, ennek enyhítésével. Ez utóbbi célra oxigénbelélegzés, célszerű fektetés, esetleg lobelininjekció szolgálnak. Az idegrendszer más fér-
