Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
424 ingerület a nagy sejtek tengelyfonalával hagyja el a striatumot és valamennyi a pallidumban végződik. A pallidum az izomtónus legfőbb szabályozója és a csecsemőkor automatás mozgásközpontja. Fejlődéstanilag a diencephalon-hoz tartozik, az újszülöttben rostozatának velőshüvelye már kifejlődött. Dúcsejtjei a mozgatóidegsejt típusához hasonlóan orsó- vagy piramisala- kúak, hosszú dentritekkel. Ezek körül végződnek a striatumból a tala- mus- és hipotalamusból belépő rostok és ezeknek tengelyfonalai mint kilépő rostok az ansa lenticularis-ban és a Forel-kötegben a thalamus- hoz, a corpus Luysi-hez, a substantia nigrá-hoz és a nucleus ruber- és fasciculi longitudinalis Darkschewitschi-hez, a decussatio Foreli-vel pedig a túloldali pallidum-hoz, corpus Luysi-hez, /?. ruber- és Dark- schewitschi-hez is eljutnak. A pallidum gliasejtszinciciumában és idegsejtjeiben bőven vara vasgranula, a pallidumból levágott szelet kénammoniumba téve meg- zöldül. Az idegsejtekben ezenkívül vasmentes pigment is található. Kóros viszonyok között a vas- és a pigmentraktározás különösen bőséges és gyakran még valamely, haematoxylinnal erősen festődő, meszet nem tartalmazó anyag is halmozódik fel, konkrementumok, golyócskák* de különösen az erek médiájában összefüggő lemezek, gyűrűk formájában. A pallidum zsírtartalma is jelentékeny és benne a gliába ágyazva néha kis zsírgolyók láthatók. Bizonyos mérgek szinte elektív modora károsítják. Így a szénmonoxid, a kéksav és a phosgen. Corpus subthalamicum Luysi. Egész testrészek mozgásainak szinergiáit szabályozza és különösen a kisagyi egyensúlyozás reflexberen- .dezése fölé rendelt gátlóközpontnak látszik; a diencephalon-ból származó kb. 12X8X4 mm. nagyságú mandulaalakú képlet. Legnagyobb átmérőjében olyan frontalis agymetszeten látható, mely a corpus mamillare közepén halad át. Idegsejtjei mozgató típusú hosszú dendrittel ellátott sejtek. A striatumhoz és a pallidumhoz hasonlóan rostozata nem függ össze az agykéreg rostozatával, hanem csak a pallidum-hoz* a substantia nigrá-hoz és a nucleus ruber-hez vezet. Kóros viszonyok között a pallidummal és az ansa lenticularissal együtt degenerál. Substantia nigra Soemmeringi, legfőképpen a tónusos beidegződés központja és valószínűen a mozgások folytonosságának és egymásutániságának szabályozó központja. A fejlődéstan a mesencephalonhoz; számítja. Szerkezetében két részt kell megkülönböztetni. A zona com- pactát, mely kis fészkekben együttesen fekvő melanintartalmú, mozgató típusú sejtekből áll és az ettől ventralisan fekvő zóna reticulatát, mely elszórtan fekvő, a pallidumsejtekhez hasonló, pigmentet nem tartalmazó sejtekből áll. Az eddig felsorolt idegdúcoktól eltérően összeköttetésben áll: a mozgató agykéreggel, a homloklebeny hátulsó részével és az operculum-mal, de a thalamus-sal, a pallidum-mal, a corpus
