Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
421 kezdetén gyakori és a kóros góc oldala felé való tekintéskor erősödik. Ez a tünet azonban néha a kisagy kiterjedt megbetegedésekor is hiányozhat, úgyhogy ezért sokan szomszédos tünetnek tekintik, épúgy, mint a kisagyi betegeken is észlelhető intenciós tremort és skandáló beszédet. 10. A kisagyi megbetegedés szubjektív tünetei között gyakran szerepel a szédülés. Különösen a test helyzetváltozását kísérheti ez az érzés, azonban az ataxia és a szédülés nem járnak mindig együtt. A kisagyi szédülésre jellemző lehet az, amikor a beteg úgy érzi, mintha ő maga vagy a külvilág valamely irányban forogna. A kisagyon belül fejlődő megbetegedésekben a külvilág látszólagos forgása a beteg oldal felől az ép oldal felé irányul s ezzel egyirányú a beteg látszólagos forgása. Extracere- bellaris daganatban a beteg forgási iránya ezzel ellentétes. Kórtan. A kisagyvelő önálló betegségei ritkák és rendszerint általánosabb elterjedésü bajok azok, amelyek rajta is kifejlődnek. így igen gyakoriak a kisagyi tünetek a sclerosis polyin- sularisban, A hereditásos dege- nerálásoknak is lehet székhelye és idetartoznak különösen azon családi degenerálások, amelyek Friedreich ataxia néven ismeretesek, de amelyekben a kisagyi pályákon kívül a központi ideg- rendszernek más pályarendszerei is megbetegedhetnek. Fertőző betegségek során (malária, typhus, influenza, encephalitis epidemica) és méreghatás alatt (he- venyés alkoholmérgezés) jellemző kisagyi tünetek fejlődhetnek ki. Daganatok székhelye lehet a kisagyvelő és gyakorlatilag különösen fontos a kisagyi tályog fejlődése, amelynek kiinduló pontja az esetek 95°/o-ában a fül gennyes gyulladásos megbetegedése. Kórfelismerés. A kisagy daganatos megbetegedéseinek felisme95. ábra. Kisagyvelői szédülés és járáskísérlet.
