Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok

408 ugyanolyan elemekből áll, mint az érett támasztó szövet, a neuroglia, protoplazma-szinciciumában gliasejtmag és gliarost látható (oligo­dendroglioma), vagy saját protoplazmával bíró csillagosalakú (astro- cyta) sejtekből áll A sejtdúsak (astrocytoma protoplasmaticum) tapin­tata az agy állományához hasonló, a rostosak (astrocytoma fibrilläre) keményebbek. Ezek a gliomák igen lassan növekednek, sokszor fejlő­désük megakad s ilyenkor a beteg állapota látszólag javul. Hirtelen rosszabbodást okozhat azonban a bennük támadó vérzés. A gliából kiinduló daganatok másik része, melyet a régebben gliosarcoma-nak neveztek, a glia képző vagy anyasejtjeiből (spongioblast) származik; ezen spongioblastomák gyorsan növekvő, többnyire éles határral bíró daganatok, de nem olyan rosszindulatúak, mint a szarkóma, az agy és burkainak határán túl terjedő daganatos áttételt nem okoznak. A még nem differenciált sejtekből álló gliomák kiválóan rosszindulatú csoportját Cushing és Bailey medulloblastoma néven foglalják össze; ez gyermekben fordul elő; ha a lágyburkon áttört, a szubdurás űrben is elterjed (sarcomatosis meningum). Astrocitóma és spongioblastoma között számos átmenet van és ezeknek pontos osztályozása a szöveti szerkezet alapján sem lehetséges mindenkor. Előfordulásuk gyakori­sága szerint Cushing 316 esetében 110 astrocytoma, 109 spongioblas­toma, 41 medulloblastoma volt megállapítható. A hipofízisből kiinduló daganat, adenoma, voltaképpen az elülső mirigyes szerkezetű lebeny túltengése (struma hyperplastica hypo- physeos), de lehet valódi daganat is. Az agyburokból kiinduló meningioma többnyire kicsiny, de néha igen nagy daganat, lapos sejtekből áll (duraendothelioma). A sej­tek koncentrikus elrendeződésűek, elmeszesedhetnek, a kötőszöveti stróma e sejtek rovására burjánzik s így keletkezik az apró homok­szemeket tartalmazó daganat (psammoma, psammosarcoma). Kórtani szempontból külön hely illeti a neurinoma-1, mely igen gyakran a meatus acusticus internusból a VIII. fejideg rostjai közötti embrionális kötőszövetből, vagy a Schwann hüvely sejtjeiből indul ki. Gyakran multiplex módon több fejidegen is fejlődik. Az agyvelő vagy agyburkok ereiből kiinduló daganatok az angioma, angioendothelioma. Az angioma arteriale s. racemosum, a homlok és a temporális tájon a bőrben előforduló daganattal együtt észlelhető. Erei mészlerakodással járó elfajulásra hajlamosak és azért a koponyáról készült röntgenfelvételen is felismerhető. Veleszületett daganatok: a cysta craniopharyngealis, a cholestea­toma, a dermoid és a teratoma. A valódi sarcoma a koponyaboltozatból vagy az agyhártyából is kiindulhat, de többnyire metasztázis útján kerül az agyba. A carcinoma csak másodlagosan s leggyakrabban a tüdőből jut bele az agyvelőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents