Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
20 csők. A rohamban az érverés igen ritkává lesz, hosszabb ideig is kihagy, a roham megszűntével pedig szaporább lesz megint a pulzus. E rohamok csak néhány percig tartanak, hosszabb ideig tartó szünet a keringésben halált okoz. 9. ábra. Vezetési aritmia. Jugularisz és radialisz pulzus. Ritmusos pitvar hullámok; minden harmadik pitvarszisztole után kamraintermisszió. A görbék közötti sémában: fenn a pitvar-, lenn a kamra-szisztolék, középen a vezetés a His-nyalábban. Időjelzés: Más elbírálás alá esnek azok a vezetési aritmiák, amelyekben a His-féle nyalábban a vezetés nem szűnt meg teljesen, hanem amelyekben csak idönkint, többnyire bizonyos számú szisztole után romlik meg a vezetés annyira, hogy a pitvarokból az inger nem jut el a kamrákig, úgy hogy kiesik egy kamraszisztole.· A véna-pulzuson ennek megfelelően ritmusosan következnek egymásután a pitvarhul- lámck, a radialisz pulzussal való összehasonlítással pedig ki lehet mutatni, hogy a vezetési idő legrövidebb az intermisszió utáni szisz- toléban, a következő szisztolékban pedig egyre hosszabb lesz, míg végre annyira megromlik a vezetés, hogy a pitvarösszehúzódást nem 10. ábra. Vezetési aritmia. Elektrokardiogramm. Időjelzés: követi a kamrák összehúzódása és így újabb intermisszió keletkezik (9. ábra). Mivel a vezetési idő leghosszabb a kamraszisztole-kiesés előtt, utána pedig a legrövidebb, ezért az intermisszó tartama rövidebb két rendes periódusnál.
