Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
64 (rashes), melynek több alakja van. Gyakoribb alakja pirosas foltokból áll, melyek nagyobb folttá folynak össze s a kanyarós kiütésre emlékeztetnek, míg a kiütés máskor a skarláthoz hasonló, sűrűn elhelyezett apró foltokból áll; ez csak rövid ideig tart, 12—24 óra alatt eltűnik, hámlás nem követi. A kezdeti kiütés másik alakja a vérzéses exantéma, midőn a bőrelváltozást sok,, sűrűn egymás mellett elhelyezett apró bőrvérzés okoiz^a. A vérzéses kiütés leggyakoribb a hasbőr alsó felén s a comb belső felületén. E bőrvérzések hosszabb ideig láthatók. Néha a kezdeti kiütés e különböző alakjai ugyanazon betegen egyidejűleg is előfordulnak. A virágzó szakasz (stádium eruptionis) a harmadik vagy negyedik napon kezdődik, apró, gombostűfejnyi nagyságú, élénkpiros, kevéssé kiemelkedő foltok megjelenésével. A folt nő, az 5—6-ik napon már körülbelül lencsenagyságot ért el. A hatodik napon kezdődik a hólyagképződés, a folt közepén apró, víztiszta folyadékkal telt hólyag tűnik elő, amely növekvésével lassankint az egész foltot elfoglalja, közepén jellemző behúzódás látszik. Máskor már az apró, gombostűfejnyi foltokból keletkeznek hólyagok, amelyek azután egymással egy-egy nagyobb kiterjedésű, de keletkezésüknek megfelelő többrekeszű hólyaggá alakulnak át. Az ilyen hólyagot felszúrva, tartalma többrekeszű szerkezete miatt nem egészében ürül ki. A hólyag tartalma a következő napokban fehérvérsejtek bevándorlása folytán zavaros, gennyedéses lesz, a hólyag alapját pirosas duzzadt bőrterület veszi körül. E gennyedő szak (stadium suppurationis) rendszerint három napig tart, ezalatt a bőrmegbetegedés tetőfokát éri el. A sűrűn egymás mellett elhelyezett hólyagok tartalma gennyedség, a közöttük levő bőrterület piros és vizenyősen duzzadt (az ú. n. himlős udvar, halo). A kiütés rendesen az arcon és a fejbőrön kezdődik s innen terjed a testre. Kiterjedése és sűrűsége igen változó, az arcon gyakran olyan sok a hólyag, hogy a gennyedés szakában a duzzadt piros bőrről kiemelkedő hólyagok az arcot a felismerhetetlenségig eltorzítják. A 12. napon kezdődik a hólyagok tartalmának beszáradása (stadium exsiccationis), a genny beszáradásával a hólyag lelohad, a bőr duzzanata megszűnik, a hólyag helyén pörk keletkezik, mely lassankint, körülbelül a 14—15-ik napon, lelökődik s helyén az ismeretes himlős szabálytalan, eltorzító forradás marad. A bőr e jellemző megbetegedésével egyidejűleg ugyanilyen értelmű elváltozás fejlődik ki első sorban a száj-garatűr, továbbá a gége-légcső, ritkábban a végbél és hüvely nyálkahártyáján; a kifejlődő hólyagot borító hámréteg könnyen elhal s lelökődvén, fekélyképződés támad. A bőrkiütés menetével jellemző módon tart lépést a hőmenet.
