Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
57 csipkézett, belseje szőlőlevélszerü ereződést tüntet fel; a Flexncr- és Y-törzs telepe vastagabb rétegű, íélgömbszerűen felemelkedik a tenyésztőtalajról. A dizenteriabacillus tenyészetének sajátszerű, enyvre emlékeztető szaga van. Tenyészete a zselatinát nem olvasztja, a tejet nem alvasztja. A Flexner-tipus indolt termel, a Shiga-Kruse-törzs nem, az Y-törzs e tekintetben igen változó. A szőlőcukrot egyik törzs sem erjeszti, a többi szénhidráttal szemben erjesztőképességük különböző s éppen e különbözőségen alapszik a három törzs elválasztása; ugyanis lakmuszos agárhoz különféle szénhidrátot adva hozzá, az erjesztőképesség szerint eltérő színű telepek fejlődnek ki. így lakmuszos mannitagaron a Shiga-Kruse- törzs kék marad, míg a másik kettő piros lesz; lakmuszos maltoze- agaron csak a Flexner-törzs lesz piros, lakmuszos gyümölcscukor- agaron mindhárom törzs kékszínű telepben fejlődik. A dizeníéria- bacillus meghatározására, valamint a különböző törzsek elválasztására jól felhasználható az agglutinációs vizsgálat. Dizentériából lábbadozó beteg vérsavója vagy dizenteriabacillussal immunozott kísérleti állat széruma a dizenteriabacillust nagy hígításban is biztosan agglutinálja; az egyes törzsek különválasztására a megfelelő bacillustörzszsel immunozott állat vérsavója használható fel. A dizenteriabacillus kiszáradással szemben igen érzékeny, nedves közegben azonban hónapokig is elélhet. A három törzs közül a Shiga-Kruse-típus az egyedüli, amelyről ismeretes, hogy igen hevesen mérgező hatású és felmelegítéssel szemben is ellenálló toxint termel. Innen származik azon elterjedt nézet mely szerint a Shiga- Kruse-törzs súlyosabb lefolyású és nagyobb halálozással járó megbetegedést okoz, mint a kimutatható mérget nem termelő többi bacillus, amelyeket Kruse vseudodysenteriabacillus-oknak nevez. Tapasztalásunk e nézetnek ellentmond. A betegség súlyossága jár- ványonkint igen változó, észleltünk Flexner-törzs okozta rendkívül súlyos járványt, nagy halálozással s viszont enyhébb lefolyású esetekben sokszor találtunk Shiga-Kruse-bacillust. A dizentéria bakteriológiai diagnózisa. A dizenteriabacillus a keringő vérben alig mutatható ki. Annál nagyobb mennyiségben található meg a jellemző székletéiben, amelynek nyálkacafatai a dizenteriabacillust igen nagy mennyiségben, gyakran tiszta tenyészetben tartalmazzák. Az ily nválkacafatból a rendes higítási eljárással a bacillus könnyen kitenyészthető, alaki sajátságai és biológiai tulajdonságai, valamint az agglutinációs próba segítségével meghatározható. A bakteriológiai vizsgálat, nevezetesen a kitenyésztés azonban csak akkor sikerül, ha a frissen bocsátott székletpróbából azonnal, jóformán a betegágynál vehetjük az alkalmas cafatos részt beoltásra. A székpróba szállításakor a többi baktérium
