Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
625 nem éles szélű nyúlványokkal terjed a szomszédságba (XIV. tábla, 1. ábra). A betegség előrehaladásával lassanként kahexia fejlődik ki és emellett a betegnek többnyire szabálytalan láza van. A láz a daganat szétesésével függhet össze, vagy pedig a daganat körül keletkező lobos folyamatoktól származik. A kór jóslat majdnem mindig teljesen rossz. Kórboncolástan. Klinikai szempontból az elsődleges tüdődaganatok között csak a rák és a szarkóma bir fontossággal. A leggyakoribb tüdődaganat a rák, amely legtöbbször a bronhusoknak hámjából vagy nyálkamirigyeiből indul ki, dé néha az alveolus- hámból is fejlődik. Metasztazis gyakori a szomszédos és a nyaki nyirokcsomókban, továbbá a csontokban és az agy- és gerincvelőben. A pneumonokoniosis-os tüdőben aránylag gyakran fejlődik rák, nyilván a hosszú időn keresztül belégzett pornak ingerhatására a hörgő-nyálkahártyára. A szarkóma a tüdőnek nyirokrendszeréből, a peribronhialos nyirokcsomókból indul ki. Sokszor nehéz eldönteni, hogy a.tüdőből vagy a mediasztinum mirigyeiből indult-e ki a szarkóma. A kór jelzés biztossá lesz, ha a köpetben daganatsejteket vagy szövetrészleteket tudunk kimutatni. Nehéz lehet a tüdődaganatnak megkülönböztetése az aneurysma aortáétól, a mediasztinálos tumortól (lásd ezt). A mellkas Röntgen-vizsgálatán kivül különösen a metasztázisoknak kimutatása, a próbakimetszéssel eltávolított nyirokcsomónak szövettani vizsgálata bir ilyenkor fontossággal. A gyógyítás rendszerint csak tüneti lehet, feladatunk a fájdalomnak és a diszpnoénak csökkentése. A sebészi kezelés csak egészen kivételesen vezet eredményre. Ha a tüdődaganatot nem lehet a mediasztinum daganatától biztosan megkülönböztetni, a gyógyításban elsősorban az utóbbira kell tekintettel lennünk (1. mediasztinum daganata). Tüdösziölis. A felső légutak szifiliséről már az illető fejezetekben szó volt, súlyos szűkülethez vezető fekélyesedés jellemzi azt. A tüdőben a szifilis kivált két alakban fordul elő: mint el- sajtosodó, de szétesésre nem hajlamos gummás burjánzás és mint zsugorodáshoz, indurációhoz vezető interszticialis pneumonia. Tünetek, kórlefolyás, kórjóslat. A szifilis okozta idült tüdő- gyulladás képe nem tér el más idült pneumóniáétól. Köhögés, nehézlégzés, soványodás a beteg panasza, emellett nem jellemző alakú láz támad, máskor a hőmérsék rendes. Többnyire valamelyik alsó Belorvostan tankönyve. I. 3. kiadás. 40
