Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
576 zöldes. A köpetben a legapróbb bronhusoknak fibrinlenyomatüt lehet megtalálni. Gyakran a halált megelőző tüdőödémában megváltozik a köpet, amely ilyenkor híg és a szilvaléhez hasonlóvá lesz. A köpetben ki lehet mutatni a pneumonia leggyakoribb okozóját, a diplococcus pneumoniae-t, vagy pneumococcus-t. Karbol- íukszinnal festve a készítményt, kettős kokkuszokat látunk, amelyeknek a vége kihegyezett (1. II. tábla, 4. ábra). A köpetben is gyakran látható a kokkuszokat körülvevő tok, mint nem festődő világos udvar a kokkuszok körül. Jól ki lehet mutatni a tokot, ha állatba oltunk a köpetből. Legalkalmasabb erre az egér, melynek farktövén bőre alá oltunk kevés köpetet. Az egér 24 óra alatt pneumokokkusz-szepszisben elpusztul, vérében, májában stb. pedig megtaláljuk a tokkal körülvett, kihegyezett diplokokkuszokat. A tüdő vizsgálatakor a következőket találjuk. A betegség kezdetén a megbetegedett karély, tehát többnyire az egyik alsó karély felett sercegést, krepitálást hallunk, a kopogtatási hang pedig dobos színezetű és néha mélyebb. A tüdő beszűrődésének kifejlődésével a kopogtatási hang tompulttá vagy tompává lesz, a tompulat azonban nem szokott oly erős és ellenálló lenni, mint a mellhártya- izzadmánynak tompulata. A tompulat kiterjedése többnyire valamelyik tüdőkarélynak felel meg, esetleg kisebb terjedelmű, máskor pedig több karélyja is kiterjed. A tompulatnak kifejlődésével elmúlik a krepitálás, 'helyette' hangos és éles hörgői légzést hallunk, flurutos zörejek ekkor teljesen hiányozhatnak és csak olyankor fordulnak elő, ha a pneumoniát bronhitisz kiséri. A tompulaton bronhofónia van, a pektoralfremitusz pedig erősebb, mint az egészséges oldalon. A Röntgen-vizsgálat valamelyik tüdőkarély területén egyenletes árnyékoltságot mutat ki (1. XII. tábla, 5. ábra). Többnyire ezen tünetek néhány napig a krizis után is megvannak még. Jellemző azonban, hogy ilyenkor újból krepitálást haliunk, amely a kezdődő oldódásnak a jele. Ezt a krepitálást ellentétben a pneumonia kezdetén hallható kezdeti sercegéssel (crepitatio indux), oldódási sercegésnek (crepitatio redux) nevezzük. A pneumonia oldódásakor ezenkívül kis és nagyobb hólyagú szörcsölést is haliunk a beteg karély felett, a tompulat pedig lassanként eltűnik. Ilyenkor dobos színezetű lesz megint a kopogtatási hang. A lázmenet igen jellemző (34. ábra). Az eseteknek nagy többségében hirtelen emelkedik a hőmérsék a betegség kezdetén. Legtöbbször hidegrázással jár ez, mivel nemcsak gyorsan, de magasra is emelkedik a beteg hőmérséke. Ezen a fokon azután csak csekély napi ingadozással megmarad. A maximum többnyire 39° felett van, esetleg azonban a 41°-ot, sőt 42°-ot is meghaladja. Jellemző, hogy a láz rendszerint febris continua, vagyis hogy a hőmérsék napi. /
