Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
561 jén, s a betegség tetőfokán állandóan megtalálható a köpetben és amelyet pertussziszon átesett gyermekek vérsavója agglutinál. A pertusszisz némelykor epidémiában jelentkezik, ez nem ritkán kanyaró- vagy influenzajárványhoz csatlakozik. A felnőttek sokkal ritkábban betegednek mfeg, mint a gyermekek és az évszakok szerint is változik a pertusszisz gyakorisága, tavasszal látjuk a legtöbb esetet. Fertőzőképessége főképp a hurutos szakban van, másodszor ritkán kapja meg valaki, a fertőzés közvetetlenül emberről-emberre jön létre kiköhögött apró köpetrészecskék által (cseppfertőzés). A kór jelzést biztosítja a Bordet-Gengou-féle bacillus kimutatása, enélkül az csak a stadium con vulsi vumb an állapítható meg a jellemző köhögési rohamok alapján. A kórjóslat általában jó, csak a szövődmények tehetik kedvezőtlenné. Jól táplált és jól fejlett gyermeken kedvező a kórjóslat, míg gyenge, tuberkulózisra hajlandó gyermekeken sokkal rosszabb. A gyógyításban nagyon fontos az ápolás és táplálás. A gyermeknek folytonosan tiszta levegőben kell lennie, ha ágyban fekszik, a szobának állandó kellő szellőzéséről kell gondoskodnunk. Ha láz- talan, jó időben a szabadban tartózkodhatik. Langyos fürdőnek frissítő, edző hatásán kívül még a bronhitiszre is kedvező a hatása. A pertussziszban szenvedő gyermek elkülönítendő. A hurutos időszakban felmelegedő borogatást teszünk a mellkasra és köptetőt adhatunk. A köhögési roham idején jó hatást láttak a chinintől (3 X 020), antipirintől (3 X 0-25), a belladonnától (extr. Belladonnae 3X0-005—0-01) és a brómsóktól (1—3 gr.naponta). Nagyobb gyermeknek a bromoformból 3—4-szer néhány cseppet adunk naponta, a syrupus kalii sulfoguajacolici-ből pedig 3—5 kávéskanállal. Ideges asztma. Asthma bronchiale. Asthma nervosum. Tünetek. Kórlefolyás. Az ideges asztma tünetei igen jellemzőek. Teljes jólétben hirtelen asztmás roham, hirtelen támadó nehézlégzés keletkezik, a rohamok közötti időben pedig a beteg egészen jól van. Az asztmás rohamok rendszerint már a gyermekkorban kezdenek jelentkezni, ritkán a serdülő vagy idősebb korban. Az asztmás roham sokszor minden előjel nélkül fejlődik ki. Néha azonban bő híg nyálkaelválasztással járó nátha, az orrnak eldugulása vagy a gégében keletkező kellemetlen érzés előzi meg a rohamot. A roham bármely napszakban, leggyakrabban azonban éjjel keletkezik. A beteg már kifejlett rohamra ébred, ágyában felülni kénytelen, légzése igen nehéz. Belégzéskor nemcsak a rendes Belorvostan tankönyve. I. 3. kiadás. 36
