Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
40 szívesen issza, kávéval, higiéniával vagy kakaóval készíthetjük el; tejben főtt darát, rizst, zablisztet, tarhonyát szívesen eszik a legtöbb tifuszos; adhatunk továbbá húslevest tojással; esetleg kevés főzeléket püré formájában. Székszorulásos betegnek sok almapürét, hasmenéses betegnek főtt áfonya levét adjuk. Kivált rosszul táplált, kimerült betegnek délben-este adjunk bátran vagdalt húst, célszerűen a következő módon elkészítve: 50—80 gramm leg- finomabben elreszelt, zsírtól, inaktól gondosan megtisztított hús- kaparékot ugyanilyen mennyiségű, előzetesen teljesen péppé szét- főzötí rizsből és tejben főtt zsemlyebélből készített péppel összegyúrva süttessük alaposan át. A leggondosabb szájápolás sem pótolja a húsnemű ételnek és íőkép a rágásnak a nyálmirigyekre gyakorolt elválasztási ingerét, ezeknek működése védi meg a beteget a száj űrből fenyegető, fentebb leirt másodlagos fertőzéses szövődményektől. A kimerült beteg jobb táplálása az öntudatzavarának legjobb ellenszere s az idegrendszer élénkebb működése óvja meg a mély részvétlenségben heteken át fekvő beteget a tífusz legtöbb szövődményétől, a bronhopneumoniától, a dekubitusztól. Keményebb, nehezen emészthető, cellulozés ételt, főleg kenyeret, a lázas időben, de még körülbelül 2—3 hétig a lábbadozás idejében is, okvetlenül kerülnünk kell. Italul legjobb a friss hideg víz. Ha a beteg szeszes ital fogyasztását állandóan megszokta, kevés bort is megengedhetünk. Tejjel vagy levessel feláztatott angol kétszersültet és piskótát is adhatunk, továbbá valamely mesterségesen elkészített tápszert, pl. somatosét, sanatogént, nutrosét, roboratot stb. adhatunk olyan betegnek, aki ezt jobban tűri, mint a természetes táplálékot. A hidroterápiának jó szolgálatait a bőr tisztántartásán kívül különösen az öntudat zavarával járó esetekben látjuk, e célból a lepedővel fedett beteget óvatosan 30—32 0 C hőmérsékű fürdőbe emeljük is 15—20 percig hagyjuk benne. Ily fürdő hatására a hőmér- sék kissé lejebb száll, fontosabb, hogy az öntudat feltisztul, a beteg élénkebb lesz, szívesebben táplálkozik, légzése javul, a tüdő légzési kitérése tetemesen nagyobbodik, a bronhuszokban összegyűlt váladékot a beteg kiköhögi; a fürdő a bőr vérkeringésének élénkítése miatt is hasznos. Az elmondottakból is belátható, hogy e fürdő kedvező hatásában nem is a hőmérsék leszállása a legfontosabb, hanem inkább az idegrendszer működésének ingerlése és a bőr fel- frissítése. A fürdő alkalmas esetben naponta 2—3-szor is megismételhető. Ha a fürösztés nem lehetséges, úgy hűvös vízbe mártott lepfedőbe burkolhatjuk a beteget; esetleg hűvös lemosást vagy borogatást alkalmaztatunk. Az orvosságos gyógyítás terén megemlítendő a Wunderlich ÜT '