Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A gyomor betegségei
381 pulat kopogtatása megadja az elhatárolást a szomszédos légtartalmú szervekkel szemben. Ha a beteg gyomra üres, 1—2 pohár vizet itatunk vele. A gyomor nagyságáról régente levegővel szondán át való felfúvás útján, vagy szénsavval való kitöltés segélyével (egy kávéskanál borkősav és ugyanannyi natrium- bikarbomkum) törekedtünk képet kapni, ma ezen vizsgálati eljárásokat úgyszólván teljesen kiszorította a Röntgen-vizsgálat. Ha a gyomor alsó határa a köldök alatt van, akkor vagy sülyedt a gyomor (ha a kis görbületet is lejebb találjuk), vagy tágult. Rendkívül fontos a puha gummi gyomorcső levezetése útján nyert gyomortartalom mennyiségének és minőségének a vizsgálata. A vizsgálatot megejthetjük éhgyomorra, amikor a gyomor vagy üres vagy csak néhány köb- centiméter kissé savanyú folyadékot tartalmaz. Fontosabb a próbareggeli-vizs- gálat. A beteg éhgyomorra egy csésze (300 cm3) üres teát vagy ugyanannyi vizet és egy zsemlyét (40—50 gr.) kap; V2—1 óra után kiürítve a gyomrot, 40—50 cm3 egészen híg vagy még pépes részeket tartalmazó gyomortartalmat kapunk. A gyomortartalomban sósav van egyrészt fehérjéhez kötve (kötött sósav), másrészt szabadon. A szabad sósav kimutatására szolgál a kongópapiros (a vörös papiros megkékül) é's a Günsburg-reagens (porcellánlemezen sósavval hevítve piros színt ad). A szabad és a kötött sósav mennyiségét V10 normál nátronlúggal való titrálás útján határozzuk meg; a 100 cm3 gyomor- tartalom közömbösítésére szolgáló nátronlúg köbcentiméterei adják meg a sósav értékét. Rendes körülmények között a szabad sósav 30, az összacidúás (szabad 1 kötött sósav) 50—55 cm3 nátronlúgnak felel meg. A sósavérték lehet nagyobb (hyperaciditas), csökkent (hypaciditas) és hiányozhatik teljesen (an- aciditas). A sósavhiánnyal rendszerint a pepszinhiány is együtt jár (achylia gastrica). A tea-zsemlye próbareggeli unalmas étkezés, mely pszihés úton nem igen okoz gyomornedvelválasztást; sósavhiány esetén célszerű a vizsgálat megismétlése étvágygerjesztő étkezéssel, pl. sonkászsemlyével, húslevessel. A gyomortartalom lehet savanyú vegyhatású és azért hiányozhat a sósav, a savanyú vegyhatás ilyenkor rendszerint erjedéses tejsavtól származik. Kimutatására az Uffelmann-reagens szolgál (1%-os karbololdatot és néhány csepp vaskloridoldatot összeöntve, ametiszt színt kapunk, ezt a tejsav kanárisárgára alakítja át). Az egészséges gyomor a próbareggelit két óra alatt mindig továbbítja a bélbe; ha ezen idő után nem üres a gyomor, a mozgató működés szenvedett (mozgató elégtelenség, leginkább piloruszszűkület folytán). Lehet, hogy a próbareggelit még rendes idő alatt tudja kiüríteni, de már a próbaebédet nem. A próbaebéd tartalma egy tányér leves, 200 gr. sült marhahús és egy zsemlye; ezt rendesen 3—4 óra alatt üríti ki a gyomor; ha 7 óra után is van még belőle a gyomorban, a gyomor mozgató működése már szenvedett. Legnagyobbfokú a gyomor mozgató működésének zavara, ha hosszú idő, pl. az éjszaka sem elegendő a gyomor kiürülésére; ilyenkor reggel éhgyomorra még az előző napról származó ételt, cseresnyét, szilvahéjat stb. tarta'maz a gyomor. A gyomor vizsgálatában gyakran igen fontos a gyomortartalom és a bélsár vérre való vizsgálata a Web er-kém\és segélyével. Az erre való vizsgálatot, nevezetesen a bélsárvizsgálatot, úgy végezzük, hogy a beteget három, illetve öt napon át hemoglobhimentes és klorofilmentes táplálékkal tartjuk. A vizsgálandó anyaghoz jégecetet adunk, majd éteres kivonatot készítünk. Az éterhez frissen készített gvajakgyantaoldatot és néhány csepp régi terpentinolajat adunk, mire az vér jelenlétében kék vagy ibolyaszínűvé lesz. Fontos a gyomortartalom (esetleg hányadék) mikroszkópos vizsgálata is; kórjelzési szempontból legfontosabb lelet a hosszú tejsavbacillus, mely rákra utal.
