Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
25 a hőmérsék a rendes alá zuhan, szóval kollapszus áll be. Egyik esetünkben a beteg igen heves léptáji fájást érzett. A kiömlő igen nagy mennyiségű vér a hasűr bal alsó felében gyűlt meg, ott tom- pulatot okozott. Epeutak és a máj. Az epeutakba jutott tifuszbacillusok gyulladást, cholangitist okozhatnak, melynek tünetei lehetnek: többnyire csak mérsékelt fokú sárgaság, a máj megduzzadása, fájdalom a máj táján, a hőmérsék emelkedése, bőrviszketés, agyagszerű szürkés szék, sötétbarnás vizelet, bradikardia. Igen ritka a súlyosabb sárgaság, mely hidegrázással járhat s főképp az öntudat mély elhomá- lyosodását okozhatja s kolémiás súlyos általános állapotot idézhet elő. Az epével kiválasztott tifuszbacillusok az epehólyagba kerülvén, annak gyulladását, akut cholecystitis-1 okozhatnak, ez lehet enyhébb lefolyású, az epehólyag duzzanatára s mérsékelt fájdalmasságára szorítkozó, azonban lehet súlyosabb gennyes természetű is, mely az epehólyag falának átfúródására s ezáltal általános hashártyagyulladásra vezethet. Végül igen fontos körülmény, hogy az epehólyagba jutott bacillusok minden reakció kiváltása nélkül megmaradhatnak itten évek hosszú során, időnként az epével a béltraktusba jutnak s a bélsárral kiürülnek; e bacillusgazdák epidemiológiai jelentőségével később foglalkozunk. Klinikailag fontos e körülmény azért, mert az epehólyag tifuszbacillus előidézte gyulladása évekkel a tulajdonképpeni betegség lefolyása után is bekövet- kezhetik (Cholecystitis posttyphosa). A komplikáció nélküli tífuszban a máj nem okoz klinikai tünetet. Ritkán fordul elő a máj akut zsíros elfajulása, mely a máj megnagyobbodásával, fájdalmasságával és sárgasággal jár. Még sokkal ritkább a tífusz kapcsán kifejlődő atrophia hepatis flava. Ritka komplikáció a májtályog, ez rendszerint a vena portae gyulladásából: pylephlebitis-bői, esetleg rögösödéséből: pylethrombosis-ból indul ki, de származhat a nagyobb .epeutak fertőzéséből is; ilyenkor rendszerint a máj konvexitása erősen elődomborodik, igen fájdalmas, ez az állapot gyakori hidegrázással, szepszises hőmenettel jár; a légzés mellkasi típusú lesz, néha sárgaság egészíti ki a kórképet. A májtályog tünetei észlelt eseteimben többnyire a harmadik 'hét után, néha a lábbadozás szakában fejlődtek ki. A máj fájdalmas duzzanata, dé- fense musculaire, sárgaság hamar jelentkeznek, néha gennyes mell- hártyagyulladás társul hozzá. A tifuszbacillus okozta gennyedéskor a fehérvérsejtek száma alig változik meg, így a leukopénia nem zárja ki a májtályog diagnózisát!1 Húgyivarszervek. A tífuszban kiválasztott vizelet a lázas vizelet jellemző tulajdonságait mutatja. Mennyisége csökkent, koncentrált, fajsúlya nagy. A kiválasztott nitrogén, kivált az ureum és
