Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Engel Károly dr.: A mozgási szervek betegségei
277 Rendszerint több eredménnyel jár az Ízület helybeli kezelése. E tekintetben válasszuk külön a nagyobb izzadmánnyal járó eseteket a mérsékelt izületkörülötti felrakodásoktól, amelyek még nem torzítják el az Ízület rajzát. Ezen utóbbiaknak alig használ a meleg, az ilyen betegnek jó a napfény, a tengeri fürdő és az Ízület környékének erős, fájdalmas masszálása. Meg lehet kisérteni a Bier ajánlotta pangásos kezelést: az Ízület felett alkalmazott szorító kötéssel hosszabb időn át naponként több óráig tartó vénás pangást hozunk létre. A nagyobb izzadmánnyal járó eseteket ellenben sokszor jól javítja a meleg helybeli hatása. Ezt célozza az egyszerű, vagy az ásványos meleg fürdő, továbbá az izzasztás, a meleg levegőnek (villamos lámpaszekrény, a hőlégszekrénynek mindenféle fajtája), az iszapnak (fango), a homoknak, a lápnak helybeli alkalmazása, a diatermia (villamos melegítés), mely a mélyben hat. Igen fontos a megbetegedett ízület masszálása és rendszeres tor- náztatása, ezekkel elég gyakran sikerül az ízület mozgékonyságát megtartani, illetve visszaállítani, amiben az izomzatnak a masszá- lással és tornáztatással való megerősítése nagy szerepet játszik. Természetes, hogy e szempontból a villamozást is ide kell számítanunk, mint gyógyító tényezőt. A fájdalmat pl. a gerincoszlop ízületeinek a megbetegedésében sokszor jól befolyásolja a terápiás Röntgen-besugárzás. Habár ezen eljárások részben házi kezelésben is alkalmazhatók, gyakran célszerű, már a gyógyító eljárások egyesítése céljából is, a betegnek megfelelő fürdőhelyre való utasítása (budai fürdők, Hévíz, Tarcsa, továbbá Trencsén-TepHic, Pöstyén, külföldiek közül Wiesbaden, Marienbad, Franzensbad stb.). Kétségtelen, hogy ezek a fürdők és helyi melegbehatások gyakran igen feltűnő javulást adnak; hogy sokszor nem tartós, annak néha bizonyára fontos oka az, hogy a beteg ismét visszatér régi otthonába, nem megfelelő lakásába. A fürdők hatását kutatva, egy ideig divatos volt ezt a rádiumra fogni, ez a rádiumláz elült. Ma azonban azokban az esetekben is, amelyek a melegkezelésre nem reagáltak, vagy amelyek külső okokból e fürdőhelyekre nem mehettek, képesek vagyunk sok esetben kedvező eredményt elérni ú. n. reakció- keltő kúrákkal. Ezeknek egy része hét er opr ötéin-kezelés néven ismeretes, mely abból áll, hogy fajidegen fehérjét fecskendünk be a beteg izmába. Szokásos ezen anyagokat a vivőérbe is befecskendezni, de ezen eljárási mód mellett az anafilaxia veszedelme sokkal nagyobb, azért ilyen alakban lehetőleg ne alkalmazzuk. Az ezen irányban folytatott kísérletek kiderítették azt is, hogy más anyagok is alkalmasak erre a célra. Ha valakinek gluteuszába steril tejet fecskendünk pl. 1—2 cm3-nyi adatban,, néhány óra múlva lázas reakció támad, amely alatt a beteg Ízület megduzzad s fájdalmas
