Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
167 nyogféle: a stegomyia fasciata seu aedes calojms közvetíti, mely csípésével fertőzi az embert. A betegség patológiai elváltozása főleg a máj s a vese megbetegedésében áll. A máj duzzadt, benne nekrózisos gócok, zsíros elfajulás található. A vese az akut vesegyulladás képét mutatja. A gyomor-bél nyálkahártyája fellazult, vérmes, sok nyálkahártyaalatti vérzéssel. A betegség egyszeri átállása immunosságot nyújt a szervezetnek. A kezelés tisztán tüneti. A profilaxis legfőbb feladata a moszkitó pusztítása, ott, hol ezt rendszeresen végezték, mint pl. Rio de Janeiroban, ott a sárgaláz is kivész. Máltai láz, Febris melitensis. Földközi-tengeri láz. A máltai láz a micrococcus melitensis előidézte elhúzódó lázas megbetegedés, mely főleg a Földközi-tenger partjain, de egyéb trópusos helyen is előfordul. A betegség körülbelül egyhetes lappangási szak után fokozatosan emelkedő lázzal kezdődik, a láz gyakran emelkedik 40° fölé is; körülbelül két hét után lassanként megszűnik, többnyire azonban néhány napos láztalan időszak után a hőmérsék emelkedésével a folyamat megismétlődik. Ilyen módon lázas s láztalan periódusok váltakozásával a betegség igen sokáig, akár egy évig is elhúzód- hatik. A lázas szakban a beteg gyönge, bronhitisze van, gyakran hasmenésben szenved, gyakran Ízületei fájdalmasan megduzzadnak. A súlyosabb esetben a beteg öntudata fátyolozott, a fokozatosan emelkedő láz állandósul, a lép s máj fájdalmas, a pulzusszám a hőmérséknek megfelelőnél kevesebb, szóval hasi tífuszhoz igen hasonlatos kórkép fejlődik ki. Máskor súlyos delirium is jelentkezik. Híposztázis, bronhopneumonia, esetleg elhúzódó esetben a nagy anémia, kimerülés lassan okozhat halált, de a legtöbb beteg meggyógyul, a halálozás 2—10%. A betegség kórokozója a mikrokokkus melitensis, igen apró kokkusz, a betegség lázas szakában a vérből kitenyészthető. A mikrokokkus melitensist gyakran találták fertőzött kecske tejében s ezt tartják a betegség fő forrásának. Valószínű azonban, hogy a beteg váladékaival, főképp vizeletével s bélsarávai kiürített mikro- kokkuszok, melyek a kiszáradással szemben meglehetősen ellent- állóak, innen is bejuthatnak a szervezetbe s okozhatják a betegséget. A beteg vérében a betegség folyamán agglutininek keletkeznek, az agglutinációs próba akkor tekinthető pozitívnek, ha legalább
