Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
Bevezetés
\ BEVEZETÉS. A törvényszéki orvostan fogalma s elnevezése. A törvényszéki orvostan orvosi és természettudományi ismeretekkel foglalkozik, oly terjedelemben és oly irányban, a mint az az igazságszolgáltatás czéljai szempontjából szükséges. A törvényszéki orvostan elnevezéssel először a XVlI-ik század végén találkozunk Johannes Bohn munkájában, mely 1690-ben Lipcsében jelent meg és melyben a szerző a következőkép nyilatkozik: a jogtudomány az Ítélkezések alkalmával az orvostudományt társul és segédül szerződtette s ezen kölcsönös viszonyból az orvosi jogtudomány vagy törvényszéki orvostan — scientia medico legalis s. medico forensis — fejlődött ki. A törvényszéki orvostan — medicina forensis — elnevezés ezen idő óta fenmaradt és általános használatnak örvend. A törvényszéki orvostan viszonya az orvostudományhoz és a j ogtudom ányh oz. A törvényszéki orvostannak mint önálló tudományszaknak létjogosultságát ma már nem kell bizonyítani; régebben azt hitték, hogy az orvostudomány egyes ágaiban való jártasság elégséges arra, hogy valaki jó orvosszakértő, illetve törvényszéki orvos legyen, utóbb azonban bebizonyosodott ezen föltevés helytelensége. Az igazságszolgáltatás terén ugyanis oly speciális kérdések merülnek fel, melyek a gyógy gyakorla- tot végző orvos praxisában sohasem fordulnak elő, miért is azokra nem is felelhet oly alaposan, mint az az orvos, ki ezen szakmában tüzetesen kiképezte magát. Így pl. akár hányszor megesik, hogy egy gyógygyakorlatot folytató orvos valamely sérülés gyógytartama felől megkérdeztetvén, azt a véleményt adja, hogy az 18—22 nap alatt gyógyul meg, mert nem ismeri a súlyos testi sértés vétsége s büntette közti határnapot. így aztán véleménye a bíróra nézve teljesen érték nélküli lesz. 1
