Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)

I. Alaki rész - A birói szemle és szakértők

15

vezetesen a szemlénél jelen lehet, az esetleges hiányokra, vagy mulasztásokra figyelmeztethet és a szemle teljesítésére, valamint a véleményre nézve észrevételeit akár a jegyzőkönyvben, akár külön iratban előterjesztheti.

229. §. Szakértőből a lelet és a vélemény semmiségének terhe mellett nem alkalmazhatók azok, akik. mint tanuk ki nem hallgathatók, vagy meg nem eskethetek, továbbá azok sem akik a terhelttel vagy sértettel fel-, vagy lemenő ágbeli rokonságban, sógorságban, unokatestvéri, vagy ennél közelebbi oldalrokonsági, házastársi vagy jegyesi, örökbefogadási, gyámsági, vagy gondnoksági viszonyban állanak, vagy akik ellen a bűncselekményt elkövették, vagy megkisérlették, továbbá azokra, vagy akiknek hozzátartozóira a véleményadásból jelentékeny kár, vagy szégyen hárulna; végre a kik a szakértőileg megítélendő körülményről a hivatásukkal járó bizalomnál fogva titoktartás kötelességével szereztek tudomást, ha csak a megbízó őket a a titoktartás alól fel nem mentette.

230. §. A felek kifogásaikat a szemle megkezdése előtt előterjeszthetik. Ha ezek nyomatékosak és a más szakértők alkalmazásából származható késedelem veszélylyel nem jár, a kifogásolt szakértő mellőzendő.

A szemle megkezdése után csakis a kizáró okok alapján van kifogásnak helye. Ez esetben a kezdett szemle félbeszakításával más szakértőt kell alkalmazni.

231. §. Az, a kit szakértőül kirendeltek, nem tagadhatja meg közreműködését ha a szemlénél szükséges szakmára rendes szakértő minőségben van alkalmazva, vagy. ha a szakmát keresetképen gyakorolja, és a 299. §. esete fenn nem forog.

Mindazáltal, ha a szakértő az illető vizsgálat teljesítésére vagy véleményadásra magát kellően képesnek nem érzi, vagy más nyomós.okot hozhat fel, egyes esetekben, ha sürgős eljárás szüksége nem forog fenn, a kirendeléstől kivételesen felmenthető.

232. §. A megjelenésre kötelezett, de az idézés daczára meg nem jelent, úgy szintén az eskü letételét, vagy a vélemény adását törvényes ok nélkül megtagadó, vagy a véleményt megintés daczára elő nem terjesztő szakértőt a bíró, illetőleg a bíróság kétszáz koronáig, ismétlés esetében hatszáz koronáig terjedhető és elzárásra változtatható pénzbüntetéssel bünteti s azonfelül az okozott költségnek megfizetésében marasztalja.