Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)

II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - Vérfoltok, hajak és szőrök vizsgálata

137 paralyticum), a nyúltagyra gyakorolt hatásnál fogva fuladás jelentkezik, a légzés megáll, a pupillák kitágulnak, az érlökés rendetlen. A halál mind a három szakban bekövetkezhetik szív- hüdés folytán. A hullajelenségek nem jellegzetesek, a fuladási halálhoz hasonlóak. Chloroform mérgezés kivételesen öngyilkosoknál előfordul, gyilkosság ezen méreggel rendkivül ritkán fordul elő. Operati ók alkalmával is csak igen ritkán áll be halálos mérgezés 10,000 esetben átlag csak 1-szer. Szívbajban és tüdők betegségeiben szenvedőket chloroformmal narkotizálni nem szabad, mert az ily betegeknél a halál könnyen bekövetkezik.

Vérfoltok, hajak és szőrök vizsgálata.

Bűnügyekben gyakran merül fel az a kérdés, vájjon valamely tárgyon vagy eszközön látható foltok nem-e vérfoltok, mert sok esetben a vádlott tagadásával szemben annak megállapítása fonfos bizonyítékot képez. De nemcsak az ölésre használt eszköz, hanem a tett színhelyén talált egyéb tárgyak is, a ruhák, a fal, padló vérrel szennyezettek lehetnek, ami vérvizsgálatra szintén adhat alkalmat. A vérfoltok vizsgálatát az országos bírósági vegyész végzi; a bűnjeleket faládába kell helyezni s a tényleírással s a bűnügyi iratokkal együtt küldendők fel hozzá. Az ide vonatkozó 1. M. rendelet a következő:

A m. kir. igazságügy miniszter 1888. évi augusztus hó 23-án 17,003. sz. a. kelt körrendeleté az összes királyi bíróságokhoz, a bűnjeleken beszáradt vérfoltok szakértői vizsgálata tárgyában.

A kir. bíróságok igen gyakran kérik ki a szakértőknek véleményét az iránt, hogy valamely bűnjelen beszáradt állapotban levő vérfolt embervértől származik-e.

A vegyész szakértő, valamint a górcsövész is, kik ily foltok megvizsgálására hivatvák. a tudomány mai fejlettsége mellett csupán annyit képesek határozottan megállapítani, hogy a kérdéses beszáradt folt vértől ered-e vagy nem, s hogy a vérfoltban emlős, vagy nem emlős állat (madár, hal, hüllő) vére van-e jelen; azt azonban csak a legritkább s concrete talán elő sem forduló esetben birná a szakértő bizonyossággal eldönteni, hogy a beszáradt vér embertől származott-e? s ezen egy eset csak akkor képzelhető, ha a bűnjelen oly egyén vére gyaníttatik, a kiről már eleve megállapíttathatott, hogy az