Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)

II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - Mérgezések

127 —

A mérgek a következőkép oszthatók fel:

Helybelileg hatók

Általános hatásúak

Izgatok

Marók

Helybeli hatás nélkül

(ideg mérgek)

Helybeli

hatással

Réz

Ólom

Drastikumok

Kénsav

Légenysav

Sósav

Carbolsav

Lúgok

Idegizgatók: Kéksav Strychnin Brucin

Idegbénítók: Opium (Morphium) Atropin Nikotin Alkohol Szénéleg Chloroform Mérges gombák

Antimon

Arsen

Higany

Phoshor

A sav és lug-mérgezések.

Ide tartoznak a kénsav, légenysav, sósav, karbolsav; kali- és natronlug.

A kénsav vagy vitriol a maró hatású savak legkifejezet- tebb képviselője, mérgezés vele véletlenségből történhetik, meid a vízhez hasonló külsejű folyadék; azelőtt öngyilkossági czél- ból is ittak vitriolt, jelenleg már nagy ritkán, mert bevéve rendkívül fájdalmas. Gyilkossági szándékból az utóbb említett tulajdonságánál fogva nem használják, legfeljebb gyermekeknél, vagy más tehetetlen állapotban levő egyéneknél, kiknek szájukba öntik. A kénsav a szövetektől nedvességet von el és a fehérjét mega!vasztja, mi által a bőrön barna, vagy fekete, a nyálkahártyán szürkés szinü pörk képződik, mely a kénsav- mérgezésre jellegző. Ha a szájon át jut a méreg a gyomorba, akkor égető érzés és heves fájdalmak jelentkeznek rögtön a lenyelés után a szájban, garatban, nyelőcsőben és gyomorban, ezt hányinger, majd hányás követi, midőn barna és fekete szinü anyag távozik el a gyomorból. Az arcz halvány, beesett, az érlökés meggyengül; fehérje- és vérvizelés következik be.-Ha halálos kimenetellel végződik a mérgezés, akkor a gégefedő vizenyős megduzzadása miatt (oedema glottidis) fuladás állhat be. Ha a kénsav a gyomor falát átfúrja, akkor hashártyalob szokta a halált okozni. A gyógyulással végződő esetekben a