Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - Mérgezések
123 hogy vájjon életveszélyes-e az, vagy nem, pl. a vitriollal való leöntés csak ártalmas lehet az illetőre nézve, de nem életveszélyes, mig a gyomorba jutva ugyanezen szer életveszélyes lehet. A mérgek hatása bizonyos tényezők befolyása alatt áll, ezek: 1. a méreg természete; 2. alkalmazásának módja és 3. a mérgezetteknek egyéni sajátságai. 1 ■ A méreg természete. Itt a méreg mennyisége, fizikai és vegyi tulajdonságai, beszerzésének ideje (növényi mérgeknél) és helye jönnek tekintetbe. Még a legerősebb hatású méregnek is van olyan minimális adagja, mely már nem fejt ki mérgező hatást. Minthogy legtöbb méreg kis mennyiségben gyógyszer, az orvosnak és gyógyszerésznek ismernie kell azon legnagyobb adagot, mely még nem mérgező, még pedig úgy az egyszeri bevételre szánt legnagyobb adagot, mint az egy napra előirt legnagyobb adagot; pl. az arzén (acidum arzeni- cosum) legnagyobb egyszeri adagja 5 miligramm (0 005), legnagyobb napiadagja 2 centigramm (0 02). A mérgeknek azon mennyiségét, mely már mérgező hatást kifejteni képes, mérgező adagnak (dosis toxica), azon mennyiségét pedig, mely halált szokott okozni, halálos adagnak (dosis toxica letalis) nevezzük, pl. az arzén halálos adagja 1 decigramm (0*1). A méreg fizikai tulajdonságait illetőleg annak oldott állapotban a gyomorba jutása jön tekintetbe, mert így jobban kifejti hatását, míg fel nem oldott állapotban kevésbé, pl. a strich- nin is ilyen méreg. A helybeli hatású mérgekre nézve a concentratio foka is tekintetbe jön, pl. a közönséges eczet, mely a víz mellett csak 6% eczetsavat tartalmaz, teljesen ártalmatlan, míg a jégeczet, mely 96% eczetsavat tartalmaz, erősen maró hatású méreg. A vegyi átalakulás által a mérgek teljesen elveszthetik hatásukat, pl. a cyan kálium levegőn hosszabb ideig állva, szénsavas káliummá alakul, mely méregnek már nem tekinthető. A növényi mérgek közül több olyan van, mely hosszabb ideig állva mérgező hatását elveszti, pl. a sabina, vagy az anyarozs (secale cornutum). Vannak oly vegyiiletek, melyek tisztán előállítva mérgező hatással nem birnak, ilyen a fuchsin, minthogy azonban a tisztátalan előállítás folytán rendesen arzént is tartalmaz, ártalmas vagyis mérgező hatású szokott lenni. A növényi mérgek beszerzési ideje szintén tekintetbe veendő, az aratás előtt szedett anyarozs hatása erősebb, mint az
