Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
I. Alaki rész - Az orvosszakértők működése a bíróságoknál - A törvényszéki orvosi megbizatás - A törvényszéki orvosi képesítő-vizsgálat
6 1883 : I. t.-cz. 1. §-ának b) pontjában felsorolt kizáró okok nem forognak fenn. 1883 : I. t.-cz. 1. §. b) p.: gondnokság, csőd alatt nem áll. bűntett, vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt nincs, nyereségvágyból eredő bűntett, vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló Ítélet hatálya alatt nem áll, s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik. A kérvények beiktatása után átadatnak a vizsgáló bizottság elnökének, a ki a vizsgálatra bocsátás kérdésében határoz és ha megengedte a vizsgálat letételét, arra határnapot tűz ki; ellenben, ha a folyamodót nem tartja vizsgálatra bocsáthatónak, őt a megtagadás okairól értesíteni tartozik. A megtagadó határozat ellen a jelölt az igazságügyministerhez folyamodhatik. 4. §. A törvényszéki orvosi vizsgálat tárgyai: a törvény- széki orvostan, a törvényszéki ehnekórtan, a törvényszéki vegytan és az anyagi magán- és büntetőjognak, valamint a polgári törvénykezési és a bűnvádi eljárási jognak ama részei, amelyeknek általános ismeretére a törvényszéki orvosnak — állásának kifogástalan betölthetése végett — szüksége van. A vizsgálat 1 írásbeli, 2 gyakorlati és 3 szóbeli részre oszlik. 9. §. A törvényszéki orvosi vizsgáló-bizottság elnökét és tagjait az igazságügyminister három évre nevezi ki az igazságügyi orvosi tanács oly tagjaiból, kik a vizsgálat tárgyait különösen művelik, továbbá oly egyetemi tanárok közül, kik a vizsgálat tárgyait az egyetemen előadják, valamint jeles képzettségű törvényszéki orvosokból (ezek között az országos művegyész). A szóbeli vizsgálatokon az igazságügyminister megbízásából a Budapesten, vagy Kolozsvárit székelő bíróságoknak, vagy ügyészségeknek, vagy az igazságügyminister fogalmazó személyzetének valamely magasabb állású tagja is részt vesz, a ki a 4. §. első bekezdésében megjelölt jogi ismeretekre nézve intéz kérdéseket. A vizsgáló-bizottság jegyzőjét az igazságügyminister az elnök javaslatára évről-évre rendeli ki. 10. §. Az Írásbeli vizsgálatoknál az elnök, vagy ennek helyettese, a szakvizsgáló és a jegyző mint felügyelő biztos van jelen. A gyakorlati vizsgálatnál az elnök, vagy helyettese és a szakvizsgáló vesznek részt. A szóbeli vizsgálat az elnökön kívül három tagból és a jegyzőkből álló bizottság előtt teendő le. A bizottság tagjai: egy szakvizsgáló, a ministeri kiküldött (9. §. második bekezdés) és egy az elnök által, felváltva meghívandó külön szakvizsgáló sebész, szülész, kórboncznok, vegyész, elmegyógyász, aki a jelölthöz saját szakmájából tesz kérdéseket.
