Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - II. A fúladási halál
tűk, nyilvánvalóan az igazságszolgáltatás félrevezetése czéljábój. A kérdés súlypontja tehát abban feküdt, hogy a bonczoló orvosok véleményében foglalt következtetések a bonczolat adataiban kellő alappal birnak-e ? — 117 — A bonczoló orvosok véleményükben azt állították, hogy az illető legfeljebb 10 nappal előbb halt meg, mert a bőrön általános rothadást nem találtak, csak a ruházattal fedett testrészeken találtak kisebbfoku felbámrothadást, továbbá mert a zsigerek és lágyrészek feltűnően jól voltak konzerválva. A halott 3—4 napnál hosszabb ideig nem feküdt a vizben, mert nem volt felpuffadva és sem a bőr, sem az izomzat nem volt vizzel beivódva s mivel a testen talált jelentéktelen folytonosság- hiányok arra mutatnak, hogy a holttest a vizben élő állatok falánkságának nem volt hosszabb ideig kitéve. A holttest különbözött a vizből kifogott bubiktól az által, hogy nem volt felpuffadva s a levegőn több óráig való kint léte után sem színe sem terjedelme a megszokott elváltozásokat nem mutatta. A bonczolási jegyzőkönyv szerint a vállakon, a hason és a mellen a felhám vékony hártyák alakjában leváló, az alatta fekvő szöveteknek legkisebb elváltozása nélkül. Ezekből azt lehet következtetni: 1. hogy a halott több hétig feküdt a vizben; 2. hogy a felhám leválása a nélkül, hogy az alatta levő szövetek változást mutatnának, nem a holttest friss állapotának, hanem hosszabb ideig tartó vizben fekvésének a bizonyítékát képezte; 3. hogy a felhám levállása a víznek közvetlenül kitett testrészeken előbb megy végbe, mint a ruházat által takartakon. A látszólagos jól konzervált állapotnak az volt az oka, hogy a szembetűnő rothadási tünetek már elmúltak. A vizi állatok által okozott megrágás hiánya semmit sem bizonyít, mert ez csak a véletlentől függ, az izmok és a bőr pedig vizzel beivódva nem szoktak lenni vizben fekvő holttesteken. A bonczoló orvosok szerint a kezek és lábak alakja s azokon a jól ápolt körmök arra mutatnak, hogy az illető nehéz munkát nem végzett, mezítláb nem járt. Ezen lelet csak úgy magyarázható meg, hogy a felhám a kezekről és lábakról már levált és a szabadon fekvő irha simasága vezette őket félre; a körmök szintén már levoltak válva s a körömágyak, melyek éles körvonalakkal bírnak, összetéveszthetők jól ápolt körmökkel. A bonczolási jegyzőkönyv szerint a hajak és szőrök le voltak borotválva a holttesten; ugyanis hajgyököket találtak a fejen és szemérem testen, ebből azt következtették, hogy a felismerhetetlenné tétel czéljából borotválták le ezen testrészeket. A hosszas vizben ázás alatt a hajszálak és szőrszálak letörnek és ez úgy tűnhetik fel, mintha az illető helyek le lennének borotválva. A bonczoló orvosok a gégében és a nyelőcsőben folyadékot nem találtak, a tüdők vérszegények és nem vérdúsak voltak, mint vizbefúlási halálnál szokott lenni; a szív jobb kamrája, a felső és alsó űrös vivőér vért nem tartalmaztak, a gyomorban folyadék nem volt, a belek is üresek voltak, a kezek nem voltak összeszorítva, azokban sem homok sem más idegen test nem találtatott. A tüdők, a szív és űrös vivőerek és a többi szervek vérszegénységének a rothadás volt az oka.
