Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)

II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - II. A fúladási halál

107 5. §. A végrehajtásra kitűzött, óra elérkeztével a kir. ügyész a liely- szinén a meghívottak jelenlétét megállapítja, akivégzendőt elővezetteti; mire a törvényszék részéről kiküldött bíró az elsőbirósági Ítéletnek a kivégzendőre vonatkozó rendelkező részét, valamint a kegyelem kérdé­sében hozott kir. elhatározást felolvassa. Ezután a kir. ügyész kijelenti, hogy ezek alapján az elitéltet a halálbüntetés végrehajtása végett átadja a hóhérnak. A hóhér kötelességét azonnal teljesiti. A kivégzettnek hullája azon időponttól fogva, melyben az orvosok a halál bekövetkezését egyetértőleg határozottan megállapították, még harmincz perczen át a bitófán érintetlenül hagyandó és csak ezután újabb orvosi vizsgálat megtörténtével emelhető le arról; két óra lefo­lyása előtt azonban azon épületből, vagy zárt helyről, ahol a kivégzés történt, el nem szállítható, sem fel nem bonczolható. A közönség a hullától ezen idő alatt is távol tartandó. 6. §. A végrehajtásról a kiküldött biró és jegyzőkönyvvezető veszi fel a jegyzőkönyvet. Ebben leírandó a végrehajtás lefolyása és különösen kiteendö a kivégzés megkezdésének, valamint a halál bekövetkezésének az orvosok által megállapított időpontja. A jegyzőkönyvet a törvényszék részéről kiküldött biró és jegyző- könyvvezető, továbbá a kir. ügyész, illetőleg helyettese, a közigazgatási tisztviselő és az orvosok írják alá. 'A jegyzőkönyv eredeti példányát a bűnper irataival együtt a kir törvényszéknek kell bemutatni, másolatát pedig a kir. ügyésznek köz­vetlenül az igazságügyi minisztériumhoz kell felterjeszteni. A jegyzőkönyv elintézésével egyidejűleg a bíróság az anyakönyv­vezetőt, a szükséges adatok közlésével, a bejegyzés foganatosítása vé­gett értesíti. 7 §• A kivégzettnek holttestét a kir. ügyész egyszerű és feltűnést nem okozó eltemetés végett a rokonoknak átadhatja, ha ez botrányra vagy tüntetésre alkalmul nem szolgálhat. Ha a holttest a rokonoknak ki nem adatik: minden külső dísz mellőzésével a lehető legegyszerűbb módon, a köztemetőben takarítandó el. Az utóbbi esetben a kir. ügyész megengedheti, hogy a holttest, elte­metés előtt, az orvosi tudomány érdekében felbonczoltassék. E rendelet a mai naptól lép hatályba és ezzel az 1880. évi augusztus hó 9-én 2106. szám alatt kelt ig. miniszteri rendeletnek a halálbüntetés végrehajtására vonatkozó intézkedései hatályukat vesztik. Kelt Budapesten, 1900. évi november hó 14-én.

Next

/
Thumbnails
Contents