Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)

II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - II. A fúladási halál

105 tschi útján, vagyis a test feldarabolása által, melyet azonban a hóhér megvesztegetése által meg lehet váltani. A villamos kivégzés 1890. augusztus 6-án alkalmaztatott először az Egyesült államokban Auburnban (New-York), Wiliam Kemmler nevű egyénen, az egyik electród a fejre, a másik keresztcsonttájára volt erősítve. A villamos áram megindítá­sakor az izmokban görcsös összehúzódások jelentkeztek és a halál egy másodpercénél rövidebb idő alatt következett be. A halálbüntetés. 1878 : V. t.-cz. 21. §-a. A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajtatik végre. Az 1896 : XXXIII. t.-cz. 502. §. Elmebetegnek, vagy teherben levő nőnek, felgyógyulásuk előtt sem a felsőbiróság ama határozata nem hirdethető ki, melynek követ­keztében az ellenük megállapított halálbüntetés jogerőssé vált, sem a kegyelmi folyamodvány eredménytelenségéről nem értesithetők, sem rajtuk a halálbüntetés nem hajtható végre. 503. §. A halálbüntetés zárt helyen hajtandó végre. A végrehajtásnál jelen kell lenni a halál megállapítása végett alkalmazott két orvosnak is. A végrehajtásról a kiküldött biró és a jegyzőkönyvvezető veszi fel a jegyzőkönyvet. Ebben leírandó a végrehajtás egész lefolyása és különösen kiteendő a kivégzés megkezdésének, valamint a halál be­következésének az orvosok által megállapítandó időpontja. A jegyzőkönyvet az orvosok is aláírják. A kivégzettek holtteste eltemetés végett a rokonoknak átadható. A kir. igazságügyminiszternek 6757/1900. I. M. E. számú rendelete, a halálbüntetés végrehajtása tárgyában. h §• Midőn a kir. törvényszék elnöke hivatalosan értesül, hogy halálos Ítélet hajtandó végre (B. P. 496. §.), köteles erről a kir. ügyészt bizalmas utón tudósítani és a kellő intézkedéseket megtenni arra nézve, hogy ez a kegyelmi kérdésre vonatkozó királyi elhatározás és esetleg a semmi­ségi panaszt elvető curíai határozat kihirdetésének időpontjáig (B. P. 501. §. első bek.) hivatalos titokként megőriztessék. A kir. ügyész kötelessége arra ügyelni, hogy a halálbüntetés végre­hajthatósága a kihirdetés előtt az elitéltnek tudomására ne jusson. A kir. ügyész az elnök tudósításának vétele után nyomban és még a kihirdetés napjának kitűzése előtt köteles az elitéltet a letartóz­tató intézet orvosa által megvizsgáltatni, annak megállapítása végett, vájjon a halálbüntetés végrehajtásának törvényes akadályai nem forog- nak-e fenn? (B. P. 502. §.)

Next

/
Thumbnails
Contents