Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál
— 95 — A baktériumok. A fertőző betegségeket okozó apró szervezeteket (mikroorganizmus) baktériumoknak mevezzük. A baktériumok igen alacsony rendű növényi élősdiek, úgynevezett hasadógombák (schizomiceták), nevüket onnan nyerték, mert hasadás által szaporodnak. Igen kicsiny színtelen sejtek ezek s a penészgombák, sarjadozó- gombák és algákkal a legapróbb növényi szervezeteket képezik. Hosz- szuságuk egy milliméternek ezredrészeit képezi, szélességük egy milliméternek tizezredrészeit, azért csak igen nagy nagyítás mellett górcsővel (mikroskop) láthatók. Hogy vizsgálódások alkalmával jobban meg lehessen őket különböztetni, meg lesznek festve különböző színű anilin festékekkel, carminnal stb. Hogy mily kicsinyek ezen szerves lények, kitűnik abból, hogy ezer lehet egy csepp vizben a nélkül, hogy azok tömegét szabad szemmel észrevennők. Kétszázötven billió baktérium átlagosak 8 gramm súlyú. Vannak baktériumok, melyek mozgani nem képesek; vannak ismét mások, melyek apró, hullámzatos ostorszerü fonalak segélyével tudják helyöket változtatni. A mozgás azonban csak folyadékban történhetik, mert a levegőbe jutva, csakis a légáram által vitetnek el távolabb eső helyekre. Alakjuk különböző: így vannak gömbölyűek, vagy tojásdad alakúak (kokkusok), vannak pálczika alakúak (a tulajdonképeni bacillusok), dugóhúzóhoz hasonló csavaralakúak (spirillumok), dobverőhöz hasonlók, bunkós végűek, stb. Vannak baktériumok, melyek csak levegő jelenléte mellett képesek élni (aérobok), vannak ismét mások, melyek csak légmentes helyeken tenyésznek (anaerobok). Míg a magasabb rendű növények tartalmaznak chlorophyllt (növényzöld), addig a baktériumok, mint a növényi szervezet legalacsonyabb fokú képviselői, azzal ellátva nincsenek. A baktériumok legjobban tenyésznek a légenytartalmú anyagok közül a fehérnyén és a légenyt nem tartalmazók közül a czukron, azonban ezen anyagoknak bizonyos mennyiségű vizet is kell tartalmazniok. A bakteiiumok savi kémhatásu anyagokon nem tenyésznek, hanem megkívánják, hogy az alkalikus vagy legalább is közömbös kémhatásu legyen. Vannak baktériumok, melyek csak élettelen szerves anyagokon tenyésznek, vannak ismét mások, melyek csak élő állaton vagy növényen élősködnek, ezek a tulaj donképeni parasiták. Ez utóbbiak egy része az élő szervezeten tenyészik a nélkül, hogy annak jelentékenyebb kárára válnék, más része azonban beteggé teszi azt és ezek az úgynevezett pathogen baktériumok. Vannak végre baktériumok, melyek úgy az élő, mint az élettelen szerves anyagokon képesek megélni. A baktériumok életföltételeit nagyban befolyásolja a hőmérsék, -|- 5° Celsius és -f- 45° Celsius az a két határpont, mely hőmérséken túl vagy innen életműködésük megszűnik, vagy legalább is csökken. Ambái ki van mutatva, hogy vannak oly baktériumok is, meyek 0° mellett is
