Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
V. Az ütérdacokról (aneurysmata). 53 kell: hogy támad? hogy fejlődik tovább? mily helyi s általános befolyással bir? s végre magára hagyatva, mily lefolyása szokott lenni? Csak így nyerhetünk tájékozást arra nézve, vájjon hol létezik a veszély, mitől félhet, mit remélhet a beteg? Csak így jöhetünk biztos tudatára annak, mikor s mit kell tennünk, hogy balkövetkezményeknek elejét vehessük. 1. Az ütérdagoknak helyi hatása a szomszéd szövetek s szervekre abban nyilvánul, hogy ezekre nyomást gyakorolnak s helyökből kimozdítják, miáltal működésök zavartatik, sőt teljesen megszakad. Nagyobb literek által a test üregeinek térfogata kisebbedik, a csatornák iirtere szükebbé, nem ritkán teljesen járatlanná tétetik, mint ezt a légcsőn, hörgeken, bárzsingon, literek- s visszereken stb. láthatjuk. Ezenkivül a szomszéd szövetekben a rajok gyakorolt nyomás folytán egyéb változások is bekövetkeznek. Mérsékelt nyomás általában véve lobbal s ennek következményeivel jár, míg ellenben erősebb nyomás atrophiát okoz. A nyomásnak ezen említett okozatait azonban gyakran egymással szövetkezve látjuk, mennyiben az ütérdag közvetlen közelében levő szövetek sorvadnak, míg a távolab- biakban fellazulás s beszürődés jő létre. — Az ütérdag behatásának kitett csontrészlet közepén fogyást (Atrophia), míg környezetében fellazulást s csontújjképződést (Osteophyt) észlelhetünk. Sejtszövetképletek, sávos, rostos hártyák, izomrétegek részint helyökből eltolatnak, részint elsorvadnak. Edény- s idegdús képletek, mint a kültakaró s nyákhártyák jelentékeny mérvben fellazulnak, könnyen szétszakadnak vagy elüszkösödnek. — A gyurmás szövet lobtermék (Exsudatum) folytán megtöpped s csakhamar elsorvad. — Az edények eldugulnak s pedig vagy egyszerűen teljes összenyomatás, vagy lob folytán. — Az idegek vongálás következtében elsorvadnak. — Szilárd képletek-
