Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
V. Az ütérdagokról (aneurysmata). 45 liter lekötésétől oly esetben, hol nagy fokú függértágulat is volt jelen, mely utóbbi a műtét közben megrepedvén, a betegnek rögtöni halálát okozá. Ezen úgynevezett physikai vizsgálati modor azon alapszik, hogy az edényfalzattal folytonos súrlódásban levő véráram a szív s nagyobb literek azon helyein, hol falzatuk vagy a szívbillentyűk szervileg elváltozvák, zörejt okoz. Ezen szervi elváltozások sorában a bal szívgyomor szájadéki szűkülésén, a két- s háromcsú- csos, valamint a függérbillentyük elégtelenségén kivül a leggyakoriabbak: a szív s nagyobb ütértörzsek különböző helyein előforduló érdességek, kinövések, poroz-, mész- s csonttömörülékek (Knochenconcremente), melyekre betegünk vizsgálatánál szinte különös súly fektetendő. A fenn érintett elváltozásokkal járó zörej a dörzszörejek mindenféle árnyalatával bir. A hol tehát a szív s nagyobb literek vizsgálatánál bármiféle dörzszörej mutatható ki, ott a fenn jelzett szervi elváltozások egyikének vagy másikának jelenlétére bizton számíthatunk. — Az edényrendszernek kérdés alatt levő vizsgálati módja a következőkben áll: 1) a bal csecsbimbó alatt ujjunk hegyével a szívverést vizsgáljuk, 2) megfigyeljük a torkolati visszerek állapotát, melyeken a háromcsúcsos billentyű elégtelensége esetében mindenkor lüktetés észlelhető, 3) kopogtatással kipuhatoljuk a szív nagyságát, 4) a liallcsövet alkalmazzuk s pedig: először is a csecsbimbó alatt, a bal szívgyomorban támadt zörejek kipulia- tolása végett; ezután, ugyanazon színvonalon maradva, a mellcsont jobb szélén, hol a jobb szívgyomor-zörejek hallhatók; innét a jobb mellcsontszél mentében a 3-ik s 4-ik bordaközben a függérzörejek — s végre ezen helynek megfelelőig a bal oldalon a tüdőütérzörejek megfigyelése végett. Ezután ép ily módon vizsgáljuk a fej- s kulcscsont alatti
