Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)

Emlékbeszéd Balassa János fölött

Emlékbeszéd Balassa János fölött.

XXI

kezelésiben s minden műtéti teendőben 5 a cselekvényeknek következetesen logikai egymásutánja, ami körülte a segédkedést is rendkívül könnyűvé s kellemessé tévé; a szívós kitartás, melynél fogva kifáradást vagy elhamarkodást nem ismert, mind megannyi tények, melyeknél fogva műtételeit nézni az első vágástól az utolsó csomós varrat alkalmazásáig tanulságos élvezet volt. 0 a műtétel technikáját valóban a művészet színvonalára emelé.

Két ízben jártam végig Európa műtősebészeti kitűnőségeit, de sem Dieffenbachban, sem Malgaigneben, Roux, Blandin vagy Velpeauban, sem Listonban nem leiéin fel annyira összpontosulva a jeles Operateur minden tulajdonát, mint Balassában, hacsak az egy Fergusson nem mérkőzhetett volna meg vele.

Nem lehetett műtétéi sem oly nagyszerű, sem oly jelentéktelen, hogy Balassa azt egyenlően következetes tüzetességgel ne végezte volna. Voltak azonban egyes műtételek, melyek iránt előszeretettel, vagy némi ellenszenvvel is viseltetett, ahogy a siker, melyet vele elérhetett, érzéseinek s lelkületének többé vagy kevesbbé megfelelt.

A csonkításnak nem volt barátja, — különösen heveny sértések esetében, — mert a gyógyeljárás ezen cse- lekvényébe az elbénítás eszméje vegyült. Ezért láttuk őt kifogyhatlan szorgalommal a végtagmegtartás indokolásában s az épségbentartás támpontjai keresésében a kórágynál fáradozni s a szakirodalomban is síkra szállani.

Szerette a kizárt sérvek tárgyalását és műtételet, mert valódi életmentő jelentőségén kiviül a műtét közben felmerülő nehézségek s a lelet változékonysága által kiváló alkalmat nyújtott kitűnő tehetségeinek értékesítésére, s egy ezen tárgyról irt monographiájával a sebészi szakirodalmat is szaporítá, mely előbb magyar nyelven, később nemet fordításban is megjelent.

Balassa J. Közlemények.

II