Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)

Emlékbeszéd Balassa János fölött

Emlékbeszéd Balassa János fölött.

XIX

Az okszerű újításoknak ő ha nem előharczosa, úgy szigorú bírálója, első felkarolója s meghonosítója volt.

így a megkeményedő, rögzítő kötéseknek, mint nemcsak összetartó, de mint lobellenes készülékeknek is máikét évtized előtt volt terjesztője. A nyilt törések és zúzott sebek légmentes gyógykezelése érdekében az állandó vízfürdők körül azonnal gyűjtött észleletek közlésével szaporító a szakügyi irodalmat. Az ujjnyomás értékéről ütérda- gok gyökeres gyógykezelésére már 1864-ben tapasztalati adatokat közölt. A gégetükrözés értékét ,,kór- s gyógytani szempontból“ már 1860-ban méltányolá s 1865-ben először, s később többször is végrehajtott gégefelhasítás által a gégeürben székelő habarczok kiirtására kizsákmányolá.

Balassa szakügyi tehetsége az operativ sebészet terén magaslott. E téren, mondhatni, valódi tünemény volt, mert ritka az, kit a természet jó kedvében minden tulajdonnal oly bőven ruházott fel, mint Balassát, a műtevőt.

Kezében a műtétéi valódi gyógyeszköz volt, melyhez — mint elhárithatlan sebzéshez — csak úgy nyúlt, ha nemcsak szükséges voltáról, de arról is meg volt győződve, hogy sikere a lehetőség körén belül esik. Rendelkezésére állott e fontos kérdés elhatározásában mély belátás, éles itélőtehetség, alapos tárgyismeret s tömérdek tapasztalat, melyek alapján irodalmi termékeiben nem egyszer találko- zánk fáradozásaival a műtéti javalatok megállapítása s megszorítása körül. Komoly s nagy műtételek előtt kétszer is megfőntolá ezen kérdést, mielőtt műtett volna; de ha a szükség úgy hozta magával, páratlan bátorsággal s határozottsággal rendelkezett. Nem ismerte azon nehézséget, melylyel meg ne mérkőzött, nem azon veszélyt, melytől