Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
IV. Előadás. Légzés
74 IV. ELŐADÁS. neveztetik. És minthogy ezen ellentét átalában minden liter és viszér vérében feltalálható (kivéve a tiidőiiteret és visz- ereket), a világos-veres vért közönségesen literes vérnek, a fekete vért pedig viszeres vérnek nevezzük. Az literes vérnek viszeressé átváltozása véghezmegy a test legtöbb részében, míg az élet tart. így, ha egy tag lemetszetik s litereibe veres vér fecskendeztetik be, az, mint fekete vér fog a viszerekből előkerülni, mind addig míg a tag tartós életjelt mutat; ennek eltűntével azonban, a vér többé nem változik. 3. Ha üteres és viszeres vért vegyészileg vizsgálunk, a szilárd és cseppfolyó alkatrészek közötti különbség igen csekélynek és ingadozónak tűnik fel. Mint szabály tekinthető, hogy az literes vérben valamivel több víz és valamivel több zsír van. De gáztartalomra nézve mindkét fajta vér igen különbözik egymástól azon arányt illetőleg, melyben szénsavgáz és éleny egymáshoz állanak, csekélyebb mennyiségű éleny és nagyobb mennyiségű szénsav lévén a viszeres vérben mint az üteresben. És kísérletileg is bebizonyítható, hogy ezen különbség a gáznemű alkatrészekben az egyedüli lényeges különbség a viszeres és iiteres vér között. Mert ha literes vért szénsavval úgy összerázunk, hogy ezen gázzal az egészen telüljön, akkor az élcnyt veszít, szénsavdűsabb lesz, és felveszi a viszeres vér színét és sajátságait; míg, ha viszeres vért kezelünk hasonló módon élenynyel, éleny-gazdagabb lesz, szénsavat veszít és az üteres vér színét és sajátságait veszi fel. Ugyanazon eredményt érjük el, csakhogy sokkal lassabban, ha a vér valamikép hólyagban felfogatik és azután szénsavvagy éleny-gázba helyeztetik; a vékony nedves állati hártyán keresztül a kicserélés egészen könnyen történik, és az semmi legyőzhetetlen akadályt nem gördít a gázok átjárnia elé. 4. Azon természet-vegytani folyamatok, melyek a szénsavnak élenynyel kicserélését magukban foglalják, midőn viszeres vér üteres vérré átváltozik, vagy megfordítva, mint
