Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

III. Előadás. A vér és a nyirk

A VER FAJSULYA ES LF.TRESZEI.

69

15. A szójárás „a vér sűrűbb mint a viz“ szó szerint igaz, minthogy a vér nemcsak a vérsejtektől „sürűdik“ meg, melyekből mint kiszámították nem kevesebb mint 70,000.000,000 (nyolczvanszor több mint a földgömb emberi lakosainak száma) találtatik egy köbhüvelykben, hanem az még sűrűbb lesz a benne feloldott szilárd anyagok által. A vér az által súlyosabb lesz mint a víz, fajsúlya körülbelül 1,055. Más szavakkal, húsz köbhüvelyk vér körülbelül annyit nyom, mint huszonegy köbhüvelyk víz.

A vérsejtek súlyosabbak mint a vérfolyadék, és teri- méjük közönségesen valamivel kisebb mint a vérfolyadéké. A színtelen vérsejtekből közönségesen nem. több mint három vagy négy esik mindenik ezer veres vérsejtre; szaporodva csakhamar az étkezés után, és kevesbiilve az étkezés közötti időszakokban.

A vér meleg, hőmérséke körülbelül 100° Fahrenheit szerint (47° C.).

16. Vegyileg tekintve, a vér higanyos folyadék, mely vízből, szilárd és gázféle anyagokból áll.

Ezen különféle alkatrészek, életkor, nem és esetleges körülmények szerint arányúinak, de a következő átlagos megállapodás elfogadható :

Mindenik 100 rész vérben van 79 rész viz, és 21 rész szilárd alkatrész; más szóval, a vérben viz és szilárd részek körülbelül ugyanazon arányban állanak egymáshoz, mint a légben a légeny és az éleny. Nagyolva mondva, a vér egy negyede száraz, szilárd anyag; három negyede víz. A 21 rész száraz anyagból 12 rész (= 4/7) a vérsejteket illeti. A többi 9 részből körülbelül két-harmad (6*7 rész 2/7) fehérnye, albumi n (tojás-fehérjéhez hasonló anyag, tűznél megolvad), és egy harmad (= az egész szilárd anyagnak V7~(le) sók, zsírok és czukorféle anyagok keveréke, a test különböző bomlási terményei és rostonya. Az utóbb említett alkatrész mennyisége feltűnően kevés azon nagy szerephez képest, melyet az, az alvadási-folyamatnál játszik. Egészséges