Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
III. Előadás. A vér és a nyirk
VKRSEJTEK FEJLŐDÉSE. 61 dáai tehetséggel bír. Valóban, kivéve, hogy létföltételei a vérfolyadékhoz kötik, azon egyszerű szervezetekhez hasonlítható, melyeket állóvízben találunk, s amocbá k n ak nevezünk. 7. Hogy a veres vérsejtek egy vagy más módon a színtelenektől származnak, mint bizonyost tekinthetjük ; de ezen folyamat útjait nem bírjuk teljes bizonyossággal kimutatni. Mind a mellett, igen sok ok van, mely hihetővé teszi, hogy a veres vérsejt egyszerűen a színtelen vérsejt magva, kissé megnövekedve, két oldalon belapulva, a belsejében kifejlett veres színű anyag által megváltozva, és felszabadulva azáltal, hogy a színtelen vérsejt zacskója vagy fala felpattant. Más szóval, a veres vérsejt : felszabadult mag. Maguknak a színtelen vérsejteknek származása is bizonytalan ; de az nagyon valószínű, hogy azok a test szilárd anyaga bizonyos részeinek alkotó sejtei, melyek elszabadultak s a vérfolyamba sodortattak, továbbá ezen folyamat főképen a vezeték télén mirigyekben megy végbe (V. előadás 27. §.) honnan a levált sejtek, mint nyirk-s ejtek, egyenesen vagy kerülő úton a vérbe jutnak. A következő tények fontosak a vérsejtek különféle fajainak egymáshoz való viszonyát illetőleg: a) A gerincztelen állatok*, melyeknek valóságos vérsej- teik vannak, csak olyanokkal bírnak, melyek az emberi színtelen vérsejtekhez hasonlitnak. b) A legalsóbb rendű gerincz s állatnak, a lanczetthal- nak (amphioxus) csupán színtelen vérsejtei vannak ; és a gerinczesek embryoinak** létük kezdetén szintén csupán színtelen, magvas sejteik vannak. c) Minden gerinczes állatnak, melynek fia tojásból kel ki — mint halak, kétéltűek, hüllők és madarak — kétféle * Gerincztelen állatok azok, melyeknek nincs gerinczoszlopuk, mint rovarok, csigák, tengeri anemonök stb. Gerinczes állatok a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök. ** Embryo, valamely teremtménynek a kifejlődés kezdetén levő meg nem született magzata.