Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

III. Előadás. A vér és a nyirk

SZÍNTELEN VÉRSEJTEK.

59

tokon is könnyen átsurrannak, de előbbi alakjukat rögtön visszakapják. Mindenik sejt külseje tömöttebb mint belseje, mely veres szinti, alig-folyó vagy egészen folyékony anyagot, haemoglobini tartalmaz. Kellő eljárás által szétbonthatjuk ezt egy fehérnyés anyagra, mely vérfehér- nye, globulin-nak, és egy sajátszeríí festenyre, mely vér festen y, haemati n-nak neveztetik.

Ha a vérsejtek külsejének tömöttségét a belső anyaggal összehasonlítjuk, azok, valóban keskeny lapos tömlők, vagy zsákok, melyek alakja a vérfolyadék sűrűségével változik. így, ha ez só vagy czukor feloldása által megsürüdik : akkor a vérsejt bennékéből viz szivárog át a sűrűbb vérfolyadékhoz, és a vérsejt még laposabb leend. Más részről, ha a vérfolyadék vízzel meghigittatik: akkor a víz benyomul a sejtbe, és meghigitja a vérsejt bennékét, minek folytán az felduzzad és csaknem gömbalakot vesz fel; és ha a vérfolyadékhoz felváltva gyenge és erős oldatot adunk, ez által a vérsejt hol gömb-, hol korong-alakú leend. Szénsavgáznak kitétetve, a vérsejtek felduzzadni látszanak ; élenygáz ellenben, úgy látszik, meglapositja azokat.

17-ik ábra.

Einbervérböl vett színtelen vérsejt változatos alakjai, körülbelül 600-szor

nagyítva.

Az a, b, c, d alakok közötti időköz egy percznyi volt; d és e között két percznyi; úgy, hogy a változások egész sorozata α-tól e-ig öt perczig tartott.

5. A színtelen vérsejtek nagyobbak mint a veres vérsejtek, az ő átlagos átmérőik V2000 hüvelyk nagyságúak. Továbbá meg lehet őket első pillanatra különböztetni a veres vérsejtektől alakjuknak rendkívüli szabálytalansága által, s azon ösztön által, melylyel az üveg-lemezhez tapadnak, míg