Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
III. Előadás. A vér és a nyirk
56 elemi élettan. III. ELŐADÁS. A VER ÉS A NYIRK. 1. Hogy a vér sajátságaival közelebbről megismerkedhessünk, szükséges, hogy legalább károm-négyszázszor nagyító mikroskóp álljon rendelkezésünkre. Ezen műszerrel, kézi lencseüveggel s néhány darab vastag és vékony üveggel felfegyverkezve, képes leend a tanuló ezen előadást követni. A vizsgálatra kevés vért legkönnyebb módon szerezhetünk, ha a közép- vagy gyűrűsujj felső perczét a bal kézen zsinórral igen feszesen körülcsavarjuk. Az űjj hegye erre közvetlenül kissé feldagad, megkékül, azon akadály következtében, mely a vér visszafolyását a viszerekbeu a lekötés által gátolja. Ezen körülmények között, ha az éles, hegyes tűvel könnyeden megszűratik (fájdalmat alig okozó műtét), jókora nagyságú vércsepp fog egyszerre kibugyanni. Tegyük rá azt a vastag üvegdarabok egyikére , s fedjük be könnyeden és vigyázva vékony üvegdarabbal, úgy hogy az síma vékony réteget képezzen. Ejtsünk azután egy másik cseppet és borítsuk be azt felfordított pohárral, hogy a kiszáradástól óvassék. Aztán tegyünk épen úgy egy harmadik cseppel, csakhogy előbb kevés konyhasót adjunk hozzá. 2. Puszta szemmel az első lemez alatti vérréteg liala- vány-veres színűnek, egészen tisztának és hasonneműnek fog látszani. De már csupán zseb-domborüvegen nézve is, ezen látszólagos hasonnemüség eltűnik, és olyannak látszik, mint rendkívül finom sárgás-veres részecskékből — milyen a
