Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

II. Előadás. Az edényrendszer és a vérkeringés

ELLENŐRZÉS A SZÍV FELETT.

53-b- Vájjon a szív, hasonlóké}) a központi idegrendszer ellenőrzése alatt áll-e ?

Mint mindnyájan tudjuk, a szív nincsen az akarat közvetlen befolyása alatt, de éppen oly ismerős mindenki előtt azon tény, hogy a szív működésére a lelki felindulás minden neme csodalatosán hat. Férfiak és nők gyakran ájulásba estek és néha meg is haltak hirtelen örömükben vagy heves bánatukban ; és ha ők ily módon elájulnak vagy meghalnak, az onnan van, mert az agy-rázkodás olyvalamít hozott létre, mi a szívet megállítja, mint egy másodpercz órát akadályozó rugóval megállíthatni. Más részről más felindulások azon rendkívül gyors és heves tevékenységet hozzák elő, melyet szívdobogás nak nevezünk.

A szívnek tehát háromféle idegzete van: az egyik d ú- czokból vagy idegsejtek halmazából áll a szív izomzatában; a másik idegzet az együttérzidegtől jön; és a harmadik igen nevezetes idegnek ágaiból származik, mely közvetlenül az agytól ered és tiidőgyomor-idegnek, vagy bolyg-idegnek neveztetik. Minden ok azon hiedelemre utal, hogy a közönséges szívösszehúzódások szabályos rhytli- musszerű egymásutánja az izomfalakban székelő dűczoktól függ. Mindenesetre bizonyos, hogy ezen mozgások sem az együttérzidegtől sem a bolygidegtől nem függnek, mert azok még akkor sem szűnnek meg, ha a szív a testből kivétetik is.

Legközelebb, több okból hihetjük, hogy azon befolyás, mely a szívműködés gyorsaságát fokozza, az együttérzideg által gyakoroltatik.

És végre az is bizonyos, hogy azon befolyás, mely a szívműködést megállítja, a bolygidegtől származik. Ez állatokon, például békákon igen könnyen bebizonyítható.

27. Ha a béka gerinczagya szétzűzatik, vagy agyveleje szétroncsoltatik, úgy hogy abban minden érzés megsemmisül : az állat tovább fog élni és vérkeringése határozatlan időig egészen jól foly. A test minden fájdalom vagy nagy nyugta