Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

II. Előadás. Az edényrendszer és a vérkeringés

Á TAPNYAEDENYEE.

33

6. A nyirkvezeték alsó része kitágul, és tápnya- g y ti j t ő e d é n y nek vagy tápnya-medenczének neveztetik. (a 9. ábra). Valóban ezen kitágulásba nyílnak a belek nyirkedényei, melyek — bár lényegesen épen nem különböznek más nyirkedényéktől — tejnedv- vagy tápnya-edé- nyeknek (1 a c t e a 1 s) hivatnak, mivel nagyon zsirdüs ebéd után tejszerü folyadékkal telvék, mely tápnya — chylus — névvel jelöltetik. A vékony-bélnek tápnya- vagy nyirkedé- nyei nem csak hálózatot képeznek annak falaiban, hanem vakon végződő meghosszabbodásokat küldenek azon kicsiny bár- sonyszerü b o 1 y h o k hoz — vilii, — melyekkel ezen belek nyálka-hártyái felruházvák. (Lásd VI. előadást.) Azon törzsek, melyek a hálózatba nyílnak, a bélfodorban — mesenterium — feküsznek (hártya, mely a vékony belet a has hátsó falához függeszti), és a mirigyek, melyeken ezen törzsek keresztül vezetnek, bél fodor-mirigyek nek neveztetnek.

7. És most igen czélszerűnek látszik, hogy átalános pillantást vessünk mind ezen különböző edények berendezésére, és azon viszonyokra, melyekben azok az edényrendszer nagy központi szervéhez — a szívhez állanak (10. ábra).

A test bármely részében levő minden viszér — kivéve a tüdőt, magát a szívet és bizonyos has-zsigereket, — nagyobb viszerekké egyesül, melyek előbb vagy utóbb a két nagy törzs egyikébe nyílnak (

10. ábra. V.C.S. V.C.l.), t. i. a felső és alsó üres viszér be, (vena cava superior és inferio r), melyek a szív jobb felének felső vagy szélesebb végén hatolnak be.

A test bármely részének minden litere — kivéve a tüdőket — egy nagy törzsnek közelebb vagy messzebb levő ága, s a törzs neve fő ér vagy aorta (10. ábra, Aó), mely a szív bal felének alsó részéből ered.

A tüdő-literek egy nagy törzs ágai (10. ábra, P.A.), mely a szív jobb felének alsó részéből ered. A tüdő viszerek ellenben négy törzszsel a szív bal oldalának felső részébe nyílnak, (10. ábra. P.V.).

HUXLEY, ELEMI ÉLETTAN. 3