Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

II. Előadás. Az edényrendszer és a vérkeringés

VISZERI BILLENTYŰK.

29

A nagyobb viszerek falaiban ellenben, igen csekély mennyiség van mind a ruganyos, mind az izomszövetből. Ennélfogva falaik vékonyak, és ba üresek, összeesnek.

Ez az egyik nagy különbség a vastagabb üterek és viszerek között; a másik az úgynevezett billentyűk jelenléte a viszerek nagyobb részében, különösen ott, hol azok a test izomdús részeiben feküsznek.

4. Ezen billentyűk zsebhez hasonló redők a viszerek falainak belsejében. A zseb feneke azon bajszáledények felé tekint, melyekbe a viszér nyílik. A zsebnek szabad széle ellenkező irányban vagyis a szív felé nyílik. Ezen zsebek feladata az, hogy megakadályozzák a szív felől jövő bármely folyamnak a bajszáledények felé iráuyult áramlását, míg az ellenkező irányban szabad átjárást engednek. (7. ábra.) Ezen billentyűk némelyikének működését már az élő testen igen könnyen észlelhetni. A meztelen karon kéklő viszerek futnak a bőr alatt, a kéztől a fölkar felé. Ezen viszerek átmérője meglehetősen egyforma, s rendszerint a kéz felé véko- nyúl, mind addig, míg a vér folyása, mely bennök a kéztől a fölkar felé fut, meg nem szakad.

De ha újjunkat ilyen viszér felső részére nyomjuk, és azután a viszér mentén lefelé vezetjük, ügy hogy a benne levő vér visszafelé hajtassék: kicsiny csomókhoz hasonló, különböző daganatok jelennek meg csakhamar több ponton a viszér hosszábau, a hol az előtt semmi sem látszott. Ezen daganatok egyszerűen a viszérfalak kitágulásai, előidéztetve a vérnyomás által a falakon a billentyűk felett,

7-ik ábra.

Viszerek vázlatos átmetszete billentyűkkel.