Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

II. Előadás. Az edényrendszer és a vérkeringés

26

II. ELŐADÁS.

Azon egyszerit tény, hogy ezen edényeknek falai vastagabbak, mint a hajszáledényeké, fontos különbséget alkot a hajszáledények és a kicsiny literek és viszerek között; mert az utóbbiak falai ennélfogva sokkal kevésbé alkalmasak a folyadékok átszivárgására, és a kötszövetnek átnedvesitése, mi a hajszáledények által történik, általuk nem eszközöltethetik.

Kicsiny liter (a), mely szélesebb (l>) és szükebb (c) hajszáledénybe végződik; (<l) a hajszáledények falaiba beágyalt magvak.

Körülbelül Í200-szor nagyítva.

A legfontosabb különbség ezen véredények között, mind a mellett azon körülményen alapszik, hogy falaik nem csupán vastagabbak, hanem összetettebbek is, a mennyiben különböző rétegekből alkotvák, melyek közül egyik izomrostokból áll (5. ábra, B), haránt irányban helyeztetve ügy, hogy az iiteret vagy viszeret gyűrűként átövezik (mint 4. ábra rt-nál). Ezen réteg az edényfal vastagságának közepén fekszik; ezen belül, az edény űrét bevonva, igen tinóm, hosszúkás hámsejtekből álló réteg van (5. ábra. A; G. ábra, c). Az izomréteg külfelén van rostos szövetből álló hüvely (G. ábra, a). Maguk az izomrostok lapos, orsóalakű kötelek, s mindeniknek közepében hosszas pálczaalakú mag (5. ábr. B),