Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
I. Előadás. Az emberi test alkotása és működéseinek átalános átnézete
IG I. ELŐADÁS. után magához jön és oly jól érzi magát, mint az előtt. Világos ennélfogva, hogy a testnek egy részét sem érte semmi maradandó sértés, legkevésbbé pedig az izmokat, de befolyás gyakoroltatott olyas valamire, a mi az izmokat kormányozza. És ezen befolyás igen fennsőbb tényezőktől származó hatás lehet. Erős lelki felindulás, vagy pedig igen kellemetlen szag némely embernél ugyanazon hatást idézheti elő, mint az ütés. Ezen észleletek azon végeredményhez vezethetnének, hogy az ész vagy lélek az, mely közvetlenül kormányozza az izmokat, de kissé szorgosabb vizsgálás kimutatja, hogy nem így áll a dolog. Mert volt rá eset, hogy emberek oly módon sebesültek meg, vagy hátba lövettek, hogy a gerinczagy megsérült, más részek jelentékeny bántalmazása nélkül: és ők nem voltak többé képesek egyenesen fennállaui mint az előtt, bár értelmük tökéletesen tiszta maradt. És ezen körülmények között nem csupán a tehetséget vesztik el egyenesen fennállaui, hanem elvesztik az erőt is, hogy tagjaikban valamit érezzeuek, vagy hogy saját akaraterejük által azokat megmozdítsák. 17. És mégis, annak daczára, hogy az akarat egészen el van metszve az alsó végtagoktól, egy ellenőrző és kormányzó hatalom marad a testben felettük. Mert, ha a bénult lábaknak talpai csiklandoztatnak, bár a test nem érez, a lábszárak rángatózni fognak, ép úgy, mint ez sértetlen egyénnel történnék. Továbbá, ha a gerinczagy hosszában villanyos ütéseknek sorozata vezettetnék, a lábszárak sokkal erélyesebben rángatóznának, mint azt egy sértetlen egyénnek akarata előidézhetné. És végre, ha a sértés olyszeríí, hogy a gerinczagy szétzúzva és tökéletesen szétroncsolva van, akkor mindezen tünetek megszűnnek; a talpak csiklandása, vagy villanyos ütések vezetése a hát hosszában semmi hatást nem gyakorol a lábszárak felett. Még további ilyen nemű vizsgálás útján azon figyelemreméltó eredményre jutunk, hogy minden érzésnek és minden szellemi tevékenységnek egyedüli székhelye, és minden akarattól függő izom-összehúzódásnak első forrása —
